Oldal 153 [153]
OCR
PILINSZKY JÁNOS, A SZÍNIKRITIKUS A színészek túlnyomó többsége alakító művész, megformálja a figurát. Törőcsik Mari ritka kivétel, ő nem alakítja, ő táplálja szerepét, lázas illettel és folyamatosan. A színpadi alak számára nem kész ruha, mit estéről estére magára ölt: szemünk láttára, pillanatról pillanatra emeli ki szerepét önmagából és szövegéből, a teremtés forrón csupasz és kockázatos gesztusával. Sugallatos művész. Nem eszközeiből él, hanem eszköztelenségéből. Mer szabadon érintkezni közönségével, s a kor legbensőbb sugallataival, innét tehetségének korszerűsége, hogy a modernek közt is a leginkább huszadik századi képesség az övé... Jeanne d Arc-i alkat, írtam róla portrém elején. S milyen csodálatos lenne látni őt akár Claudel, akár Shaw Szent Johannájában! Milyen csodálatos! Jutott eszébe már valaki rendezőnek?? Shakespeare és a fiatalok címmel az 1963. január 17-én a Vígszínházban bemutatott Shakespeare Rómeó és Júlia című Várkonyi Zoltán rendezte előadásról kéziratban fennmaradt színikritika a címbe is emelt klasszikus mű, szerző, mondanivaló és a fiatalság összeegyeztetésének kísérleteként láttatta, értelmezte az előadást. A címszerepben Latinovits Zoltánnal és Ruttkai Évával Shakespeare költészetét ma is kivételes érzékenységűnek érezte Pilinszky, és az előadás szerinte legnagyobb újítását, a szereposztást vizsgálta meg. , Hogy tűr meg hát színpadán egy mai fiatal gondolataival megformált Rómeót? Ezt kérdezi Shakespeare-től Latinovits Zoltán, Rómeo alakítója. S vele ellentétben, Ruttkai Éva épp fordítva teszi fel, nem Shakespeare-nek, hanem a nézőknek a kérdést: íme, a szerző sok száz évvel ezelőtt megformált Júliája. Mit szóltok hozzá?" — teszi fel a kérdést Pilinszky a néző pozíciójából. , [degeivel, egész lényével, természete belső lehetőségeivel, érzelmi sorsával többé-kevésbé egy egész nemzedék vizsgázik itt a színpadon. S a válasz: meggyőző. Az átalakulás, a szerelem metamorfózisa, a shakespeare-i hőfok, Rómeo szerelme hiteles tüzet fog e mai matériában." — adja meg a választ, vagyis a kísérlet sikerült. ,S ha most már így nézzük a két színész, Rómeo és Júlia kettősét, s a kétféle felfogás zavartalan összjátékát, akkor egy érdekes és eredményes kísérlet tanulságával leszünk gazdagabbak. Korunk fiatalságának szíve ma is együtt dobog Shakespeare szívével. Júlia, az örök Júlia: ma is él. S egy mai Rómeo semmi zavart nem kelt Shakespeare örökmodern színpadán."? A színikritikák sorozatát kiegészítettem a Törőcsik Mari című írással, mely a Film Színház Muzsikában jelent meg 1975. december 20-án, mivel ebben az írásában Pilinszky érintőlegesen említést tett a Magyar Elektra előadásáról, amiben látta játszani a színésznőt. Bornemissza Péter Magyar Elektra című színművének 12 Pilinszky: Törőcsik Mari a színpadon, 1., 2., 6. bek. (Kiemelés tőlem: H. Zs.) # U6: Shakespeare és a fiatalok, in Pilinszky Janos Publicisztikai irdsok. e 151 e
