Oldal 153 [153]
PILINSZKY JÁNOS, A SZÍNIKRITIKUS
A színészek túlnyomó többsége alakító művész, megformálja a figurát. Törőcsik Mari
ritka kivétel, ő nem alakítja, ő táplálja szerepét, lázas illettel és folyamatosan. A szín¬
padi alak számára nem kész ruha, mit estéről estére magára ölt: szemünk láttára,
pillanatról pillanatra emeli ki szerepét önmagából és szövegéből, a teremtés forrón
csupasz és kockázatos gesztusával.
Sugallatos művész. Nem eszközeiből él, hanem eszköztelenségéből. Mer szabadon
érintkezni közönségével, s a kor legbensőbb sugallataival, innét tehetségének korsze¬
rűsége, hogy a modernek közt is a leginkább huszadik századi képesség az övé... Jeanne
d Arc-i alkat, írtam róla portrém elején. S milyen csodálatos lenne látni őt akár Claudel,
akár Shaw Szent Johannájában! Milyen csodálatos! Jutott eszébe már valaki rendező¬
nek??
Shakespeare és a fiatalok címmel az 1963. január 17-én a Vígszínházban be¬
mutatott Shakespeare Rómeó és Júlia című Várkonyi Zoltán rendezte előadásról
kéziratban fennmaradt színikritika a címbe is emelt klasszikus mű, szerző, mon¬
danivaló és a fiatalság összeegyeztetésének kísérleteként láttatta, értelmezte az
előadást. A címszerepben Latinovits Zoltánnal és Ruttkai Évával Shakespeare
költészetét ma is kivételes érzékenységűnek érezte Pilinszky, és az előadás sze¬
rinte legnagyobb újítását, a szereposztást vizsgálta meg. , Hogy tűr meg hát
színpadán egy mai fiatal gondolataival megformált Rómeót? Ezt kérdezi Shakes¬
peare-től Latinovits Zoltán, Rómeo alakítója. S vele ellentétben, Ruttkai Éva épp
fordítva teszi fel, nem Shakespeare-nek, hanem a nézőknek a kérdést: íme, a szer¬
ző sok száz évvel ezelőtt megformált Júliája. Mit szóltok hozzá?" — teszi fel a kér¬
dést Pilinszky a néző pozíciójából. , [degeivel, egész lényével, természete belső
lehetőségeivel, érzelmi sorsával többé-kevésbé egy egész nemzedék vizsgázik itt
a színpadon. S a válasz: meggyőző. Az átalakulás, a szerelem metamorfózisa,
a shakespeare-i hőfok, Rómeo szerelme hiteles tüzet fog e mai matériában." — adja
meg a választ, vagyis a kísérlet sikerült. ,S ha most már így nézzük a két színész,
Rómeo és Júlia kettősét, s a kétféle felfogás zavartalan összjátékát, akkor egy ér¬
dekes és eredményes kísérlet tanulságával leszünk gazdagabbak. Korunk fiatal¬
ságának szíve ma is együtt dobog Shakespeare szívével. Júlia, az örök Júlia: ma is
él. S egy mai Rómeo semmi zavart nem kelt Shakespeare örökmodern színpadán."?
A színikritikák sorozatát kiegészítettem a Törőcsik Mari című írással, mely
a Film Színház Muzsikában jelent meg 1975. december 20-án, mivel ebben az
írásában Pilinszky érintőlegesen említést tett a Magyar Elektra előadásáról, amiben
látta játszani a színésznőt. Bornemissza Péter Magyar Elektra című színművének
12 Pilinszky: Törőcsik Mari a színpadon, 1., 2., 6. bek. (Kiemelés tőlem: H. Zs.)
# U6: Shakespeare és a fiatalok, in Pilinszky Janos Publicisztikai irdsok.
e 151 e