Page 102 [102]
OCR
PRONTVAI VERA megnevezett" , első halottat" idézik fel, a szereplők viselkedését a hozzá való viszonyuk határozza meg. A liturgikus struktúrára épülő, ötórás Bűn és bűnhődés előadás középpontjában a Szentírásban leírt Lázár-történet áll: , És mikor ezeket mondá: fennszóval kiáltá: Lázár jöjj ki! És kijöve a megholt, lábain és kezén kötelékekkel megkötözve, és az orcája kendővel vala leborítva" (Jn 11,1—54).§ A darab főszereplője nem a gyilkosságot elkövető Raszkolnyikov (Alekszandr Polamisev), hanem a jelen nem levő, de megemlített Lázár, aki feltámad a halálból és új életet nyer. A sötétből, a mélységből való kiút szimbóluma ő, akit Krisztus a sírkamrából, a holtak koporsójából emel vissza az életbe. A Krisztus által feltámasztott bibilai szereplő az előadásban olyan élő hiányjelként értelmezhető, aki bár fizikai valóságában nincs jelen a színpadon, mégis a rendezés elemzésének kulcsát adja: a Lázár-történet ismerete nélkül Raszkolnyikov — és minden más ember — bűne olyan ,üres” tett maradna, amely a metafizikai dimenzió keretein kívül helyezkedik el. Túl azon, hogy Lázár feltámasztásának története a Raszkolnyikov által megölt öregasszony és unokahúga majdani feltámadására utal, a bűntől való szabadulás lehetőségét is magában hordozza. Az előadás részben a szentmise liturgikus struktúráját követi: a megölt (és széttépett) lóról való álom a szertartás kezdete; Porfirij és Szonja eszmefuttatása Raszkolnyikovval a homíliának feleltethető meg; az evangéliumi rész Lázár történetével állítható párhuzamba; Rogya vallomástétele Szonjának bűnbánati résznek tekinthető; míg a Krisztussal való egyesülés az elkövetett bűn őszinte felvállalásával azonosítható. A Lázár halálból való feltámasztása az átváltozás reményét is magában hordozza: a Krisztussal való találkozás után a halott új életet nyer, és ennek nyomai a testén is megjelennek, hiszen felkel és kisétál a sírból. A Bűn és bűnhődést meghatározó tematika — az ember által elkövetett bűn és a bűnös állapot feloldási lehetősége — erőteljes színpadképekkel ütközteti a halál (vagy bűnökben való elmerülés) és feltámadás oppozícióját. Az előadásban Dosztojevszkij regényéből egy Krisztus-metaforát középpontba állító kortárs misztériumjáték" kel életre: a színpadon megjelenő szereplők élete a Lázár-történet felolvása után már a feltámadás tudatában , mérettetik meg". A halott férfit életre keltétésnek színpadon felolvasott és elmondott szentírási részlete „1, Mint egy szentsegtartöban lätja meg R. M. az elsö halottat. Mint egy monstranciäban... 5. A miseäldozat »törtenelmi« megismetlödese. Akik áznak és akik fáznak." Pilinszky: Naplók, 20. Részlet az előadásból, amelynek magyar nyelvű szövegkönyvkézirata nálam megtalálható. Vö. Lázár feltámasztásának történetével. Az előadásból származó további idézeteket szintén a magyar nyelvű szövegkönyvkéziratából idézem. A misztériumjáték ,ó- és újtestamentumi történeteket, szentek életét színre vivő, egyházi ünnepek alkalmával amatőr komédiások által előadott középkori (14-16. századi) vallásdráma". Patrice Pavis: Színházi szótár, Budapest, LHarmattan, 2006, 282. Maczák Ibolya meglátása szerint Pilinszky drámái passiójátékokra — KZ-oratórium, Élőképek — és misztériumjátékokra — Gyerekek és katonák, Síremlék, Lrbi et orbi — oszthatók. Maczák: Papírdarabok, 29. + 100 +
