Page 102 [102]
PRONTVAI VERA
megnevezett" , első halottat" idézik fel, a szereplők viselkedését a hozzá való
viszonyuk határozza meg. A liturgikus struktúrára épülő, ötórás Bűn és bűnhődés
előadás középpontjában a Szentírásban leírt Lázár-történet áll: , És mikor ezeket
mondá: fennszóval kiáltá: Lázár jöjj ki! És kijöve a megholt, lábain és kezén
kötelékekkel megkötözve, és az orcája kendővel vala leborítva" (Jn 11,1—54).§ A darab
főszereplője nem a gyilkosságot elkövető Raszkolnyikov (Alekszandr Polamisev),
hanem a jelen nem levő, de megemlített Lázár, aki feltámad a halálból és új életet
nyer. A sötétből, a mélységből való kiút szimbóluma ő, akit Krisztus a sírkamrából,
a holtak koporsójából emel vissza az életbe. A Krisztus által feltámasztott bibilai
szereplő az előadásban olyan élő hiányjelként értelmezhető, aki bár fizikai valóságában
nincs jelen a színpadon, mégis a rendezés elemzésének kulcsát adja: a Lázár-történet
ismerete nélkül Raszkolnyikov — és minden más ember — bűne olyan ,üres” tett
maradna, amely a metafizikai dimenzió keretein kívül helyezkedik el. Túl azon,
hogy Lázár feltámasztásának története a Raszkolnyikov által megölt öregasszony
és unokahúga majdani feltámadására utal, a bűntől való szabadulás lehetőségét
is magában hordozza. Az előadás részben a szentmise liturgikus struktúráját
követi: a megölt (és széttépett) lóról való álom a szertartás kezdete; Porfirij és Szonja
eszmefuttatása Raszkolnyikovval a homíliának feleltethető meg; az evangéliumi
rész Lázár történetével állítható párhuzamba; Rogya vallomástétele Szonjának
bűnbánati résznek tekinthető; míg a Krisztussal való egyesülés az elkövetett bűn
őszinte felvállalásával azonosítható. A Lázár halálból való feltámasztása az átváltozás
reményét is magában hordozza: a Krisztussal való találkozás után a halott új életet
nyer, és ennek nyomai a testén is megjelennek, hiszen felkel és kisétál a sírból. A Bűn
és bűnhődést meghatározó tematika — az ember által elkövetett bűn és a bűnös
állapot feloldási lehetősége — erőteljes színpadképekkel ütközteti a halál (vagy
bűnökben való elmerülés) és feltámadás oppozícióját.
Az előadásban Dosztojevszkij regényéből egy Krisztus-metaforát középpontba
állító kortárs misztériumjáték" kel életre: a színpadon megjelenő szereplők élete
a Lázár-történet felolvása után már a feltámadás tudatában , mérettetik meg". A halott
férfit életre keltétésnek színpadon felolvasott és elmondott szentírási részlete
„1, Mint egy szentsegtartöban lätja meg R. M. az elsö halottat. Mint egy monstranciäban... 5.
A miseäldozat »törtenelmi« megismetlödese. Akik áznak és akik fáznak." Pilinszky: Naplók, 20.
Részlet az előadásból, amelynek magyar nyelvű szövegkönyvkézirata nálam megtalálható. Vö.
Lázár feltámasztásának történetével. Az előadásból származó további idézeteket szintén a magyar
nyelvű szövegkönyvkéziratából idézem.
A misztériumjáték ,ó- és újtestamentumi történeteket, szentek életét színre vivő, egyházi ün¬
nepek alkalmával amatőr komédiások által előadott középkori (14-16. századi) vallásdráma".
Patrice Pavis: Színházi szótár, Budapest, LHarmattan, 2006, 282. Maczák Ibolya meglátása
szerint Pilinszky drámái passiójátékokra — KZ-oratórium, Élőképek — és misztériumjátékokra
— Gyerekek és katonák, Síremlék, Lrbi et orbi — oszthatók. Maczák: Papírdarabok, 29.
+ 100 +