Page 225 [225]
A KANSZAI RÉGIÓ NYELVJÁRÁSAINAK TIPOLÓGIÁJA
szókincse adja, amelyre a tanulmányban külön nem térek ki. A Kanszai vidék
nyelvjárásaira alapvetően jellemző a sokrészű tiszteleti nyelvhasználat. Ez azon¬
ban kevésbé jellemző a Vakajama prefektúrában használt nyelvjárásokra.
ÖSSZEGZÉS
Amint látható, Japánban nagyon sok nyelvjárást használnak, amelyek különböző
eltéréseket mutatnak. A korábbi kutatások megmutatták, hogy melyek a legfőbb
nyelvjárásövezetek Japánban, de látható, hogy egy-egy régió nyelvjárása tovább
bontható altípusokra. Érdekes továbbá, hogy egy-egy nyelvjárás használata nem
egyezik meg a prefektúrahatárokkal. Számos olyan dialektust találunk, melyeket
több prefektúrában is használtak, és több olyan prefektúrát is találunk, melyekben
több nyelvjárás is megtalálható.
A japán nyelv egyik érdekes sajátossága a sokszínű nyelvjárás-használat, mely¬
nek alaposabb megismerése további kutatásokra érdemes.
BIBLIOGRÁFIA
BARTos Huba: Japán, in Fodor István (főszerk.): A világ nyelvei, Budapest,
Akadémiai, 1999, 627.
ENAMI Josiz6: Omi sönin recu, Hikone, Szanraizu suppan, 1989.
HirAJAMA Terao: Hacsidzsö högen no tokususzei, in Sibata Takesi — Katö
Maszanobu — Tokugava Munemasza (szerk.): Nihon no gengogaku 6. Hogen,
Tokiö, Taisükan soten, 1991, 179-186.
HIRAJAMA Terao (szerk.): Mieken no kotoba, Tokió, Meidzsi soin, 2000.
HIRAJAMA Terao (szerk.): Naraken no kotoba, Tokió, Meidzsi soin, 2003.
Hiroto Acusi: Hdgen keigo kara kjéctigo keigo e, in Gengo Szeikacu, Csikuma
sobö, 1982, 46-54.
Horıi Reiichi: Kiotöfu kotoba dzsiten, Tokiö, Öfü, 2005.
JAMAMOTO Tosiharu: Oszakafü hôgen, in Kinki högen no szögöteki kenkju, Tokiö,
Szanszaidö, 1962.
KAMATA Rjodzsi (szerk.): Hjôgo ken no hôgen csizu, Kébe, Kébe sinbun sz6go
suppan szentä, 1999.
KAMATA Rjödzsi: Hjogo ken högen bunpö no kenkju, Tokiö, Szakura, 1982, 52-53.
Kinpaicsi Haruhiko: Nihon no hégen, Tokiö, Tamagava Daigaku Suppan, 2005.
+ 223 +