OCR
SÁGI ATTILA nyelvjárásait is a nyugati nyelvjárásokba kell helyezni, és a kinki nyelvjárások terminus helyett a kanszai nyelvjárások terminust (EJVHJJS kanszai högen) használja, amin belül két alcsoportot különít el. Az egyik alcsoportba helyezte a Kinki és Hokuriku vidékein, illetve Sikoku szigetén beszélt nyelvjárásokat, a másikba pedig a Csügoku vidéken, Tangof és Tadzsima tartomanyok’, illetve Sikoku sziget nyugati vidékein és Kjúsú sziget keleti vidékein beszélt nyelvjárásokat. A Kjúsú sziget középső részein beszélt nyelvjárásokat a kinki nyelvjárások alcsoport mellett képzeli el. Hirajama rendszerének érdekessége, hogy a Honsú sziget dialektusai közül a nagy nyelvjárásövezetként értelmezi a hacsidzsói dialektust, amely Tódzsónál és Okumuránál is kisebb dialektusként jelenik meg. Hirajama egész tanulmánya a hacsidzsói dialektusról szól, ebben kiemeli, hogy a nyelvjárás külön nyejvjárás-szigetként viselkedik a térségben, amelynek sajátos hangrendszere és a szomszédos nyelvjárásokra nem jellemző nyelvtani sajátosságai vannak. A dialektus a japán nyelvjárások rendszerében nagyon érdekes helyet foglal el Hacsidzsó elhelyezkedése miatt. A sziget ugyanis Tokió prefektúrához tartozik, de nyelvjárása a sztenderd japán nyelvvel nagyon sok különbséget mutat, és számos archaikus hangtani, grammatikai és lexikai tulajdonságot hordoz. Ennek is köszönhető, hogy 2009-ben más japán nyelvjárásokkal együtt felkerült az UNESCO Vörös könyvébe, amelyben a veszélyeztetett nyelveket és nyelvjárásokat gyűjtik össze. Tódzsó 1955-ös kutatásai során a nyelvjárások egészét vizsgálta, illetve megvizsgálta a nyelvjárások grammatikai eltéréseit. De miután a nyelvjárások között átfedések lehetnek, a nyelvjárások nem köthetők egy-egy régió vagy prefektúra határvonalaihoz. A kutatás tehát három nagy nyelvjárásövezetet különített el a modern japán nyelvben: kelet-japán nyelvjárások, nyugat-japán nyelvjárások és Kjúsú-nyelvjárások. Vele ellentétben Okumura a Kjúsú szigetén beszélt nyelvjárásokat az ún. déli-japán nyelvjárások csoportjába helyezte. Mindkettőjük csoportosítása grammatikai különbségeken alapszik. Kindaicsi viszont nemcsak grammatikai, hanem fonetikai különbségeket is figyelembe vett, ezért az ő csoportosítási elmélete a korábbiaktól eltérő. 6 Tango tartomány (JjfélEltango no kuni): régi japán tartomány, napjainkban Kiotó prefektúra északi része. 7 Tadzsima tartomäny ({HKÆtadzsima no kuni): régi japän tartomäny, napjaikban Hjögo prefektúra északi része. + 208 +