A JAPÁN VOKATÍVUSZI MEGSZÓLÍTÁSOK ELEMZÉSE AUDIOVIZUÁLIS FORDÍTÁSBAN
lényege ugyanis, hogy pragmatikai funkciót rendel a szöveg lexikai, szintaktikai
és textuális elemeihez. A diskurzusmező (field), a diskurzushangvétel (tenor) és a
diskurzusmód (mode) alkotják a szöveg regiszterét.
A beszédaktusok szintén rövidebb megnyilatkozások, ugyanúgy, mint a meg¬
szólítások, ezért azt feltételezzük, hogy a house-i modell a megszólítások fordí¬
tásának vizsgálatára is alkalmas. A 2. ábra a vokatívuszi megszólítások fordítá¬
sának elemzésére adaptált House-féle modellt ábrázolja. (2. ábra)
2. ábra. House megszólítások elemzésére adaptált modellje
DISKURZUSMEZO ,
Illokúciós hatás , DISKURZUSMOD
Pe DISKURZUSHANGVETEL
Illokúciós erő Képi világgal való
modulálása Kapcsolatkezelési stratégia koherencia
Pragmatikai funkció Formalitás/informalitás Megszólítások
konzekvens használata
VOKATiVUSZI MEGSZOLiTASOK
A diskurzusmezőben tehát a társas cselekedetek ragadhatók meg. Austin?
nézete szerint minden kijelentésünk cselekedetnek minősül, amellyel három
aktust hajtunk végre: lokúciós aktust, illokúciós aktust és perlokúciós aktust.
A lokúciós aktus a megnyilatkozás létrehozását jelenti. A megnyilatkozás nyelv¬
tanilag azonosítható, és az egy nyelvet beszélők megértik. A megnyilatkozás ki¬
mondásával a beszélő csinál is valamit, közöl, kérdez, felszólít stb. Ez a használati
mód az illokúciós aktus. A megnyilatkozásunkkal legtöbb esetben valamiféle
hatást szeretnénk kiváltani a hallgatóból, valamilyen következményekkel járjon
a hallgatóság körében, amit mondunk. A perlokúció az, amit a megnyilatkozás
kimondásával érünk el, ha kérdezünk, választ várunk, ha bocsánatot kérünk,
bocsánat elnyerésére számítunk stb. A perlokúciós aktus előfeltétele, hogy a
® Langshaw: Tetten ért szavak, 29—42.