Page 182 [182]
SOMODI JÚLIA
A megszólítások a szociális szerepviszonyon és a szociális távolságon keresztül
tükröződnek. A szociális szerepviszony akommunikációban részt vevő felek közt
fennálló viszonyra — amely lehet szimmetrikus és aszimmetrikus -— világít rá kü¬
lönböző grammatikai és lexikai kategóriákkal (megszólítások, tegezés, magázás).
A szociális távolságot pedig a formalitás és informalitás tekintetében értelmezi.?
House modelljét teljes forrás- és célnyelvi szövegek összevetésére és
vizsgálatára alkotta meg. Hatim és Mason? újságcikkeken végzett regiszter¬
elemzés alapján megállapítja, hogy túlságosan általánosnak bizonyul az a fel¬
tevés, miszerint egy bizonyos szituáció egy speciális regisztert követel meg. Ha
rövidebb szövegrészleteket vizsgálunk, bebizonyosodik, hogy a diskurzusme¬
ző, diskurzushangvétel és diskurzusmód bizonyos változásokat mutat, ezért
a szöveg négy különböző regiszterrel jellemezhető." Ebből következik, hogy a
diskurzusmező, diskurzushangvétel és diskurzusmód kategóriái nemcsak teljes
szövegekre, hanem szövegrészletekre is alkalmazhatók."
Polcz" a fenti elmélet alapján a House-féle modellt alkalmazza a beszéd¬
aktusok között fennálló ekvivalencia természetének vizsgálatára. Amennyiben
a House-féle modell alkalmazható egy-egy megnyilatkozás vizsgálatára, a meg¬
szólítások között fennálló ekvivalencia jelenségének megállapítására is alkal¬
mazható kell, hogy legyen.
Szarkowska" Halliday rendszere alapján elemzi a megszólításokat (forms of
address). Megállapítja, hogy a legfőbb szerep a személyközi metafunkciónak
jut, hiszen a megszólítások az interakcióban részt vevők között játszanak sze¬
repet. Ugyanakkor a megszólítások ideacionális funkcióval is bírnak, egy bizo¬
nyos megszólítási formával fejeznek ki a kommunikációs partnerrel való közel¬
séget, tiszteletet, távolságot stb. Továbbá attól függően, hogy a megszólítás a
megnyilatkozás elején, közepén vagy végén helyezkedik el, különböző textuális
metafunkciöt is betölthet.°®
Ha azonban a megszölitäsokat pragmatikai szempontböl vizsgäljuk, cel¬
szerübb House modelljet alapul venni. House forditäsertekelesi modelljenek
52 Uo., 42.
Basil Hatim — Ian Mason: Discourse and the Translator, London, Longman, 1990.
34 Uo., 51-52.
Polcz Károly: Pragmatikai ekvivalencia a beszédaktusok fordításában, Magyar nyelvör, 2011/135.
évf., 2. szám, 195—213.; Polcz Károly: Konvencionálisan indirekt beszédaktusok az angol-magyar
filmfordításban, Doktori disszertáció (kézirat), 2012.
Polcz: Pragmatikai ekvivalencia; Polcz: Konvencionálisan indirekt beszédaktusok.
Szarkowszka: Forms of Address.
38 Uo., 61.
+ 180 +