Page 180 [180]
SOMODI JÚLIA
ekvivalenciát létrehozzuk a célnyelvi szövegben, elemeznünk kell az eredeti
szöveget — amelyet egy tartalmi (ideational) és egy személyközi (interpersonal)
funkcionális összetevő alkot — a nyelv, regiszter és műfaj (language, register, genre)
szintjén.? A tartalmi funkció a szöveg információs tartalmára utal, míg az sze¬
mélyközi funkció a kommunikációs felek közötti kapcsolatra. E két funkció, bár
eltérő arányban, minden szövegben jelen van. Halliday? rendszerében a tartal¬
mi és a személyközi funkció egy harmadikkal egészül ki, ez a textuális funkció,
amely biztosítja, hogy a nyelvi elemek kohézív és koherens rendszert alkossanak.
House felhívja a figyelmet, hogy mivel a különböző nyelvek eltérően osztják
fel a valóságot, az ekvivalenciát nem lehet formai, szintaktikai és lexikai ha¬
sonlóságokra alapozni. House meglátása szerint a funkcionális és pragmatikai
ekvivalencia alkalmas az eredeti és a fordítás összevetésére?". House kidolgozott
egy funkcionális-pragmatikai fordításértékelési modellt a fordított és eredeti
szövegek elemzésére és összehasonlítására. House Halliday hármas regiszter¬
rendszerét veszi alapul, és ebből vezet le szemantikai rendszereket: diskurzus¬
mezé (field of discourse), az személyközi viszonyokat tükröző diskurzushangvétel
(tenor) és a textuális funkciót kifejező mód (mode)."" A House-féle modellt az 1.
ábrán láthatjuk. (1. ábra)
A diskurzusmező fogalma jelöli a szöveg témáját, valamint a szövegben meg¬
valósuló társas cselekedeteket. A szöveg lexikai és szintaktikai elemeinek elem¬
zésével megvilágítható, hogy a szerző hogyan jeleníti meg a valóságot, hogyan
fejezi ki a tartalmat és a tarsas cselekedeteket.”’
A diskurzusmód utal egyrészt a csatornára, amin keresztül a szöveg eljut a
célközönséghez (a szöveg írásbeliségére vagy szóbeliségére), valamint a címzett
részvételére. A lexikai és szintaktikai elemek vizsgálatával feltárható, hogyan
jeleníti meg a szerző a szövegben a társas cselekedeteket. A címzett részvétele azt
mutatja meg, hogy a szerző mennyire vonja be az olvasót a szövegalkotás során.
Egyszerű részvételről van szó például egy monológ esetén, ahol a szerző nem
kíséreli meg bevonni az olvasót. Ezzel ellentétben a komplex részvétel esetén a
szerző megszólítások, kérdések révén párbeszédet folytat az olvasóval.
A diskurzushangvétel utal a kommunikációs partnerek közötti viszonyra, a
beszélő és befogadó közötti társadalmi-szociális kapcsolatra, valamint az egyes
sow .z
lexikai és grammatikai elemek utalnak a közöttük lévő szociális távolságra is.
3 House: Translation Quality Assessment: A Model Revisited.
4 Michael A. K. Halliday: Explorations in the Functions of Language, London, Arnold, 1973.
House: Translation Quality Assessment: Linguistic description.
26 House: Translation Quality Assessment: A Model revisited, 107.
7 Uo.
8 Uo., 104.
«178 +