Page 167 [167]
A REDUPLIKÁCIÓ SZEMANTIKAI FUNKCIÓINAK VIZSGÁLATA
Ennél a csoportnál is megtalálható a szerkezet által közvetített összetett hang¬
hatással együtt járó mozgás visszatükröződésének funkciója (ezt szemlélteti a
dzsita-bata példája), továbbá megállapíthatjuk, hogy ezen szavak egyik esetben
sem a mondanivaló értelmi-logikai jellegét szolgálják, sokkal inkább hangulat¬
felidéző hatásúak.
Ikerszóként jelentéses, de komponenseikben nem önálló alakú reduplikáció/
ikerítés (6)
a) csiku-taku /5<7c</ (‘tik-tak’)
Dzsikan ga csiku-takuitte iru. /RFHDE TeV OCU, / Az 6ra tiktakol.
b) csija-hoja /5PlE-P/ (’kényeztetve’, ’babusgatva’, "hizelegve’)
Mama ga kodomo o csija-hoja site iru. [X I THHZBPIEPLTUD: /
Az anya babusgatja a gyermeket.
c) Cube-kobe /OTIS/ (züugolödva’, ’zsörtölödve’)
Cube-kobe to iuna. [DO NITEF972/ Hagyd mär abba az örökös morgo¬
lödäst!
Itt is megfigyelhetjük a hang gyengébb-erősebb váltakozását, azaz az összetett
hanghatás akusztikai visszatükröződését (pl. csiku-taku az óra ketyegésének vál¬
takozó hangját jeleníti meg). Ezenkívül a két jelentés nélküli komponens a hang¬
szimbolika segítségével érzékelteti a hosszabb ideig tartó cselekvést és állapotot
(a csija-hoja szerkezeti formájával a babusgatäs, a cube-kobe pedig a morgolödäs
időtartamát jeleníti meg), és ezeknél sem hagyható ki a hangulatfelidéző hatás.
Sem komponenseikben, sem ikerített formájukban fogalmi jelentéssel nem telí¬
tett reduplikált szavak/ikerszavak
Korpuszunkban egy olyan szót sem találtunk, ami beleillet volna e csoportba.
Ez nem azt jelenti, hogy a japán nyelvben ne lennének olyan részleges redup¬
likáció útján keletkezett szavak, amelyek sem komponenseikben, sem ikerített
formájukban nem rendelkeznek jelentéssel, bizonyára csak arról van szó, hogy
nem rögzültek a köznyelvben, esetleg csak egyéni szóhasználatban fordulnak elő
vagy gyermeknyelvben.
Részleges reduplikáció a magyar nyelvben
A magyar korpuszunkban részleges reduplikáció útján létrejött onomatopoetikus
kifejezésből összesen 62-t találtunk, ami a reduplikációs szóképzés 8296-át al¬
kotja. Ezen adatból láthatjuk, hogy a teljes reduplikacidhoz képest (3%) a részle¬
ges reduplikäciö sokkal nagyobb számban fordul elő. Mint ahogyan azt a japán
nyelvre vonatkozó adatoknál tettük, a magyar korpuszban található részleges