Page 166 [166]
SAMU VERONIKA
A következőkben Szikszainé Nagy Irma a részleges reduplikáció, vagy az ő
terminológiájával élve az ikerítés szemantikai szempontok szerinti felosztására
támaszkodva bemutatunk néhány példát a korpuszunkból, és csoportonként
kitérünk a szerkezet által közvetített szemantikai funkciókra.
Előtagjukban önálló alakú és jelentésű szóból származtatható reduplikáció/ike¬
rítés (3)
a) csira-hora /bDIZD/, (itt-ott’, "helyenkent’)
Sakura no hana ga csira-hora szakihadzsimeta. /FAO{E2D 5 5l|ESIER HAD
77, / Itt-ott nyílni kezdtek a cseresznyevirägok.
b) picsiku-pacsiku /UO-6< |I—6< /(larmazva’)
Kjösicu va picsiku-pdcsiku kodomotacsi no takai koe de taihenna szavagi
da. /MBILO—5< IL-5 << FRE DOR CO KATRRSTE. | Az osz¬
tályterem zengett a gyerekek hangos lármázásától.
c) hedo-modo /Eb E/('hebegve-habogva’)
Hedo-modo tosite kotaerarenakatta. /~PbEELTHAZASNRMDOE, |
Csak hebegve-habogva tudtam valaszolni.
Ennél a három szónál a reduplikátum a nyomatékosítás és összetett hanghatás
akusztikai visszatükröződésének funkcióját tölti be. A csira-hora a történés helyét
nyomatékosítja, a pícsiku-pácsiku a gyengébb és erősebb hanghatást érzékelteti,
a hedo-modo pedig a beszéd hangjának összevisszaságát adja vissza.
Utótagjukban önálló alakú és jelentésű szóból származtatható reduplikáció/ike¬
rítés (3)
a) dzsita-bata /U/-I37-/ Ckapálódzik", rúgkapál, cfejetlenüls "kapkod")
Donna ni dzsita-bata sitemo nyigerarenai. /EA7RICCKISE UTE MIT 5S
AU/EV\, / Bärmennyire is kapälödzol, nem tudsz megszökni.
b) teki-paki /CX!£&/ (gyorsan’, ’fiirgén’, élénken")
Teki-paki to sigoto o katadzukeru. /C XI EFEX AAITS, / Serényen
végzi a munkáját.
c) nora-kura /MO5< 5/(tétleniil’, dologtalanul’, "henyén")
Nora-kura to dzsikan o szugosite iru. /DD<D ER ET LTV 2, /Sem¬
mittevéssel tölti az idejét.
Ennél a csoportnál az onomatopeiák jelentése nem tér el feltűnően az
(reduplikáló) alaptag jelentésétől, pl. a dzsita-batánál a bata a csapkod, a teki¬
pakinál a paki a fürgén, élénken, a nora-kuránál pedig a kura a szédül, imbo¬
lyog? jelentéssel rendelkezik. Hozzá kell fűznünk, hogy mind a három szó ese¬
tében az alaptagok teljes reduplikációs alakban fordulnak elő a leggyakrabban.
+ 164 +