OCR
SAMU VERONIKA A REDUPLIKÁCIÓ TÍPUSAI A reduplikációnak három típusát különböztethetjük meg. Beszélhetünk teljes reduplikációról, részleges reduplikációról és triplikációról, habár hozzá kell fűznünk, hogy az utóbbi az első kettő szóalkotási módhoz képest mindenképpen egy ritkább jelenségnek számít. Egyes nyelvészek szerint a részleges reduplikáció az indoeurópai alapnyelvre és egyes indoeurópai nyelvekre jellemző, míg a teljes reduplikáció inkább pl. az afrikai, a kínai, a japán, a malaj-polinéz stb. nyelvekre.” „A teljes reduplikáció esetén a tő egész fonológiai anyaga megismétlődik"??, a részlegesnél pedig a szóalak fonológiai anyagának csak egy része jelenik meg ismételten, pl. a szó egy fonémája vagy a töve. Éppen ezért az előbbiekben bemutatott ikerítés fogalmával megfeleltethetjük, hiszen az ikerítés folyamatában is csak részleges szóismétlésre kerül sor. A részleges reduplikációt tovább oszthatjuk alcsoportokra, attól függően, hogy a reduplikáció során milyen változásokon ment keresztül az alaptag. Az általunk feldolgozott szakirodalom szerint a részleges reduplikációnál többféle csoportosítás is létezik, akövetkezőkben ezek közül ismertetünk kettőt: Alaktani szempontokra támaszkodó felosztás: 1. magánhangzó-változással járó reduplikáció, 2. a szótagkezdő (onset) változásával járó reduplikáció, 3. amagánhangzó- és/vagy mássalhangzó-változással keletkezett rímelő szavakat magába foglaló reduplikáció. A magánhangzó-változást érintő részleges reduplikációval keletkezett szó komponensei általában önálló jelentéssel rendelkeznek, de e két tag által létrejött lexéma egy új jelentést hordoz. A szótagkezdő megváltozásánál valójában mássalhangzó-változásról van szó. Az így keletkezett szavaknál a nyelvek többségénél inkább az előtagnak van önálló jelentése, de természetesen vannak esetek, amikor sem az előtag, sem pedig az utótag önmagában nem számít értelmes szónak. A harmadik csoporthoz tartozó szavaknál is csak a szótagkezdő módosul, de esetükben beszélhetünk csak magánhangzó-változásról, vagy csak mássalhangzó-változásról, vagy magánhangzó- és mássalhangzó-változásról is. Náluk az ikerített szó szótagmagja és kódája mindig változatlan marad a reduplikáció során." Jelentéstani szempontok szerinti felosztás: 1. előtagjukban önálló alakú és jelentésű szóból eredeztethető reduplikáció/ ikerítés, 2 Keszler: Névmás — névmási jelentés, 484. 3 Uo. 4 Nadarajan: A Crosslinguistic Study of Reduplication, 39-53.