Seite 158 [158]
SAMU VERONIKA
szó szerepel", az angol nyelvet vizsgáló kutatók szerint az angolban ritkábban
előforduló jelenségről van szó," a japánban pedig inkább az onomatopoetikus
szavakra korlátozódik a megjelenése.
A reduplikáció során a szótag, a szó egyik része vagy az egész szó ismétlőd¬
het meg. Ha csak a szótag vagy a szó egyik része ismétlődik, akkor az mindig a
hangalak tekintetében meghatározott szabályok szerint megy végbe. A magyar
szakirodalomban a reduplikáció terminus mellett az ikerítés terminus is megjele¬
nik (találkozhatunk vele pl. Keszler Borbála? és É. Kiss Katalin" munkájában is),
és mivel az utóbbi gyakrabban fordul elő azon nyelvészek kutatásaiban, akiknek
eredményeire ezen munka is nagymértékben támaszkodik, szükségesnek tart¬
juk ezen fogalom tisztázását is. Az ikerítés valamennyivel szűkebb fogalomként
értelmezendő, mint a reduplikáció, mivel csak a részleges szóismétlésre korláto¬
zódik, más szóval a reduplikáció fogalma alá tartozó teljes szóismétlést (szóket¬
tőzést) nem foglalja magába. Az ikerítést tovább oszthatjuk indukciós ikerítésre
és párhuzamos ikerítésre. Az előbbiről akkor beszélhetünk, ha a nyelvben már
meglévő szóalak mintájára egy hasonló hangsorú, jelentés nélküli szót hozunk
létre (ez lesz az ún. ikerítmény), és ezt kapcsoljuk a mintául szolgáló szó, azaz
alapszó mellé (indukáló taghoz). Az utóbbi pedig akkor fordul elő, ha a tagok
egyszerre jönnek létre (egyik sem tekinthető alaptagnak vagyis indukáló tagnak),
egyiknek sincs önálló hangalakja és jelentése, kizárólag együtt fordulhatnak elő.
Ezenkívül még beszélhetünk álikerszavakról is, amelyek ugyanúgy, mint a valódi
ikerszavak, megegyező hangalaki összecsengést mutatnak, és a különbség abban
mutatkozik meg, hogy ezek két önálló szó összekapcsolásával, azaz önálló hang¬
alakkal és jelentéssel rendelkező szavakból keletkeznek."
Az angol szakirodalomban a reduplication terminust használják. Ennek több¬
féle értelmezésével találkozhatunk. Vannak nyelvészek, akik a szótag, a szó egyik
Szikszainé Nagy Irma: Az ikerszók a magyar szókincs rendszerében, Magyar Nyelvjárások,
A Debreceni Egyetem Magyar nyelvtudományi Tanszékének Évkönyve, XXXIX, 2001, 77—85.
Giang Tang: Cross-linguistic analysis of Vietnamese and English with implications for
Vietnamese language acguisition and maintenance in the United States, Journal of Southeast
Asian American education § advancement 2, 2007. http://jsaaea.coehd.utsa.edu/index.php/
JSAAEA/article/view/13/8 (Letöltés: 2018. május 5.)
Samuel E. Martin: Reference Grammar of Japanese, Yale, Yale University Press, 1988; Hamano
Shoko: The Sound-Symbolic System of Japanese, Stanford, CSLI Publications, 1998; Kadooka
Kenicsi: Nihongo onomatope kétaikeigoi bunszeki, (An Analysis on the Japanese Onomatopoeia
Alternation From Words), 2005. http://ci.nii.ac.jp/naid/110004713351 (Letöltés: 2018. május 16.)
Keszler: Nevmas — nevmasi jelentes, 483-487.
E. Kiss Katalin: Magyar generatív történeti mondattan, Budapest, Akadémia Kiadó, 2014, 137¬
147.
Benczédy József — Fábián Pál — Rácz Endre — Velcsov Mártonné: A mai magyar nyelv, Budapest,
Tankönyvkiadö, 1968, 153-162.