Page 86 [86]
SZABÓ NOÉMI
Reisebeschreibungenröl (1790-1792), amelyben különbözö utazök iräsait gyüj¬
tötték össze és fordították le, &s ebben szerepel Benyovszky Reisen durch Sibirien
und Kamtschatka über Japan und China nach Europa müve is.’!
A Magyar Könyv-ház 1. kötetében Müllernek az oroszok Amerikáig való
hajózásáról szóló könyvéről ír, ebben olvashatunk egy Kamcsatkánál történt
1729-es japán hajótörésről, aminek következtében 17 ember esett fogságba,
közülük ketten maradtak életben, egy idősebb ember meg egy 12-13 éves gyerek,
japán nevük Sósa (Sóza) és Gonsa (Gonza). A beszámoló szerint ők Pétervárra ke¬
rültek, oroszul tanultak, megkeresztelkedtek, illetve néhány oroszt japán nyelvre
és írásra tanítottak; az egyikük 1736-ban, a másik 1739-ben halt meg. Születési
helyükként az írás Satzmát tünteti fel, de hivatkozik Kaempferre is, aki szerint
Satzuma, mások szerint Saxuma a hely neve. Ugyanitt olvashatunk arról, hogy
oroszok jártak Japánban, akik az időjárás miatt voltak kénytelenek ott kikötni
1739-ben. A japánok emberséggel fogadták őket, és így az oroszok szerencsésen
hazajutottak. A szerző felveti azt a kérdést is, hogy Japoniának vagy Nifonnak
hívják-e az országot, mert a japánok a japon nevet nem ismerik, a leghíresebb
sziget neve viszont Niphon, erről kapta a birodalom a nevét. Jeso vagy Jedzo
(Ezo, Hokkaido) sziget elhelyezkedését is megismerjük, a leírás szerint Nifon és
Kamcsatka k6zott van.”
Az itt szereplő Szentpétervárra került két japán története azért is izgalmas,
mert velük találkozott Iheophil Siegfried Bayer, aki leírta azt a japán abc-t, ami
a korábban említett 1748-as Orientalisch- und occidentalischer Sprachmeister-ben
jelent meg."
A Magyar Könyv-ház 6. kötetében Sális Ingác portugál jezsuita szerzetessel
foglalkozik, akinek levelével Benyovszky Móric Japánt elhagyva Formosa kör¬
nyékén találkozott." A 17. kötetben Jean-Francois La Perouse 1785-1788 közöt¬
ti világkörüli útjának leírásánál olvashatunk Oku-Jeso-ról vagy Észak-Jeso-ról
(Szahalin), amelyet a japán Jeso-tól (Ezo, Hokkaido) egy csatorna választ el."
A Magyar Kurir 1802. október 15-ei számában a nagy-britanniai híreknél
külön bekezdésben írják, hogy az aranyban, ezüstben és gyöngyökben gazdag
Japánban a 16. századtól kezdve a hollandokon kívül más európaiakat nem en¬
gedtek be, és kereskedni is csak velük akartak. Most viszont, vagy azért mert
már elfelejtették a portugálokkal kapcsolatos negatív tapasztalataiket, vagy mert
7 Magyar Hírmondó, 51. szám, 1793. december 24., 910.
72 Molnár: Magyar Könyv-ház, 1. köt., 1783, 65—66.
7 Sven Osterkamp: The Japanese studies of Andreas Muller (1630-1694), R@bA ZS ne EE
Kyoto University Linguistic Research, Vol. 29., 2010, 77-151., 97-98. https://repository.kulib.kyoto¬
u.ac.jp/dspace/bitstream/2433/141806/1/kulr29_077.pdf (Letöltes: 2019. januär 14.)
7* Molnär: Magyar Könyv-haz, 6. köt., 1794, 176.
75 Uo. 17. kôt., 1802, 138-139.
s 84 c