Page 157 [157]
Csenkeszfai Poóts András magyar fordítása
hosszas várakozás után tud csak bejutni Lucretia házába. Az asszony a nehéz kapu
okozta megerőltetéstől elájul, a kétségbeesett Eurialus pedig könnyeivel élesztgeti.
Piccolomini szövegében az élénkítőként használt rózsavizet említi, és a Pataki
Névtelen fordítása is ezt tükrözi. Csenkeszfai Poóts azonban a forrásában álló rosarum
aguis olvasatot aktualizálva ízelítőt ad saját kora szokásaiból, amikor rózsavíz helyett
az 6 Lucretiäja aranyvizet kap sziverösitöül. A Czuczor-Fogarasi-fele szötär szerint””
ez nem mas, mint a Danziger Goldwasser, vagyis az a 40 szazalékos alkoholfoku, hu¬
szonhárom karátos aranylemezkéket is tartalmazó gyógynövényes pálinka, amelyet
1598 óta Danzig/Gdaúsk városában gyártottak. , At sic fatus lacrimarum flumine
super frontem et mulieris tempora pluit. Ouibus tamguam rosarum aguis excitata
mulier, quasi de gravi somno surrexit [...].
Pataki Névtelen: IV. 127. Mintha rózsavízzel megöntözték volna, az
asszony felserkene, / Mint nehéz álomból felocsúdott ember, szeme¬
it felemelé.”*”
Csenkeszfai Poöts:
Akkor, tapogatvän hideg tetemeit;
Zápor-esső módra, hullatja könnyeit,
S mint egy arany-vizzel, élesztvén ereit:
Fel-ébred; s álmosan, felveti szemeit."
A következő három idézet már arra példa, hogy a Pataki Névtelen és Csenkeszfai
Poóts forrásai sok hasonlóságuk ellenére néhány lényeges ponton eltérnek egymástól,
és ez megmutatkozik a fordításokban is. Mint a fejezet első részében bemutattam,
Csenkeszfai Poóts fordítása a latin szöveghagyomány Baccarus-csoportjába tartozik.
A históriás ének forrása, Oporinus kiadása azonban az adott helyen?" Piccolomini
szerzői szándékával egyezően Pacorusként említi a férfit, és így találkozunk vele a Pa¬
taki Névtelennél is: , IV. I. Egy Pacorus nevű tisztes ifjú legény Pannóniából vala.""?
Fentebb szintén volt már szó a Baccarus-csoport egy másik jellemzőjéről, a lűd király,
Candaules nevének Tandali alakjáról. A Pataki Névtelen azonban ez esetben is a tör¬
ténetileg helyes, Oporinusnál talált alakot követi: , III. 115-116. Én az libiai királyné
asszonyt is nem mondom szebbnek annál // Nem csudálom én azt, ha Kandaulis
367. Aranyvíz, (arany-víz) ösz. fn. Szűrt lél, melyben vert aranylemezkék uszkálnak, milyet különösen Danzig vá¬
rosában készítenek. https://www.arcanum.com/hu/online-kiadvanyok/Lexikonok-a-magyar-nyelv-szotara¬
czuczorfogarasi-55 BEC/a-56C80/aranyviz-575A6/
Maré 2018, 295. ,Es így szólva könnyek áradatával öntözte az asszony arcát és homlokát. Amelyektől, mintha
rózsavízzel öntözték volna az asszonyt, mint egy nehéz álomból magához tért."
369 RMKT XVI/9, 450.
370 CsENKESZFAI Poorts 1791, 141.
371 Cousin 1554, 454. A toväbbiakban: Oporınus 1554.
32 RMKT XVI/9, 437.
368
155