Skip to main content
mobile

L'Harmattan Open Access platform

  • Search
  • OA Collections
  • L'Harmattan Archive
Englishen
  • Françaisfr
  • Deutschde
  • Magyarhu
LoginRegister
  • Volume Overview
  • Page
  • Text
  • Metadata
  • Clipping
Preview
022_000067/0000

A sikertörténet folytatódik. Enea Silvio Piccolomini Historia de duobus amantibusának fordításai a 17-18. században

  • Preview
  • PDF
  • Show Metadata
  • Show Permalink
Author
Máté Ágnes
Title (EN)
The Success Story Continues. 17-18th-century translations of Eneas Silvius Piccolomini’s Historia de duobus amantibus
Field of science
Irodalomtörténet / History of literature (13020)
Series
Europica varietas Tokajensis. Dissertationes
Type of publication
monográfia
022_000067/0153
  • Volume Overview
  • Page
  • Text
  • Metadata
  • Clipping
Page 154 [154]
  • Preview
  • Show Permalink
  • JPG
  • TIFF
  • Prev
  • Next
022_000067/0153

OCR

Csenkeszfai Poóts András magyar fordítása de duobus amantibus szöveghagyományának ugyanahhoz a csoportjához kapcsolódik, amelyhez a német, a lengyel és a dán fordítások is tartoznak, és amelynek kései képviselőit Charles Aleyn és az 1708-as ismeretlen angol fordító is felhasználták. A következő bekezdésekben a 18. század végi magyar fordítás néhány megoldását a 16. századi históriás énekkel vetem össze, hogy bemutassam a Csenkeszfai Poóts András, illetve a Pataki Névtelen előtt álló latin források egymáshoz való viszonyát. Két forrás, két fordítás Csenkeszfai Poóts András Sénai Lukrétziája nem tükrözi, hogy szerzője merített volna a 16. századi históriás ének szövegéből a maga fordítása elkészítése során. Ugyan elképzelhető, hogy valamilyen, általunk ismeretlen módon hozzájutott a Pataki Névtelen munkájához, de tekintve a tényt, hogy az Eurialus és Lucretia históriája szereplői a 18. század végére már inkább csak távoli idézetként tűnnek fel egy-egy közköltészeti darabban," egyáltalán nem kizárható, hogy Csenkeszfai Poóts a históriás ének szövegét sosem olvasta. Véleményem szerint a két magyar fordítás csupán a latin forrásaikra visszavezethető hasonló megoldásokat tartalmaz, de közvetlen genetikus kapcsolat nincsen közöttük. Mint korábban bizonyítottam, "" a 16. századi Eurialus és Lucretia histöridja a latin szöveghagyomänynak egy speciälis, hibrid jellegü Historia-variänsäböl keszült. A Johannes Oporinus ältal keszitett kiadäs a szöveghagyomäny déli-rémai és északi-német eredetü csoportjaira jellemzö különbözö olvasatokat vegyitett a latin novella szövegeben. Oporinus bizonyos megoldásai ezért egybeesnek a Piccolomini bázeli Opera omnia kiadásaiban olvashatókkal, vagyis Poóts feltételezett forrásaival, míg más olvasatai teljesen eltérnek azoktól. Ennek következtében a két magyar fordítás összevetése során is találunk olyan eseteket, amikor a forrásaikban álló azonos olvasat miatt a két fordító is hasonló módon tolmácsolja Piccolomini szövegét. Előfordul azonban olyan eset is, amikor a forrásaikban található azonos olvasatok ellenére valamelyik magyar fordító egyéni megoldást alkalmaz saját szövegében. Ezeket az eshetőségeket táblázatban az alábbi módon írhatnánk le: Piccolomini forrás Pataki Névtelen fordítás Csenkeszfai Poóts-fordítás + + + + - + + + 356 . MÁTÉ 2020, 177, 29. j. 357 MATE 2016. 152

Structural

Custom

Image Metadata

Image width
1951 px
Image height
2775 px
Image resolution
300 px/inch
Original File Size
1.1 MB
Permalink to jpg
022_000067/0153.jpg
Permalink to ocr
022_000067/0153.ocr

Links

  • L'Harmattan Könyvkiadó
  • Open Access Blog
  • Kiadványaink az MTMT-ben
  • Kiadványaink a REAL-ban
  • CrossRef Works
  • ROR ID

Contact

  • L'Harmattan Szerkesztőség
  • Kéziratleadási szabályzat
  • Peer Review Policy
  • Adatvédelmi irányelvek
  • Dokumentumtár
  • KBART lists
  • eduID Belépés

Social media

  • Facebook
  • Instagram
  • LinkedIn

L'Harmattan Open Access platform

LoginRegister

User login

eduId Login
I forgot my password
  • Search
  • OA Collections
  • L'Harmattan Archive
Englishen
  • Françaisfr
  • Deutschde
  • Magyarhu