Page 471 [471]
19. A NEMZETI ARCULAT 469
Papp Richárd (budapesti kulturális antropológus) 1996-ban egy rövid látogatásá¬
nak tapasztalatát így összegezte: , a rítus alapvető szerepet játszik a romániai ma¬
gyar kisebbség identitásának megőrzésében". Vörös Gabriella (pécsi kulturális
antropológus diák) rövid áttekintése a magyarországiak motivációinak összetevőit
igyekezett feltárni, és azt találta, hogy ezek között szakrális indíttatás mellett leg¬
alább olyan fontos a nemzeti összetartozás és az egzotikum élménye is." Barna
Gábor hasonlóképp fogalmaz: , A rendszerváltás után mindinkább Csíksomlyó vált
a magyar nemzeti kegyhellyé, ahová - a Segítő Szűzanya lábaihoz - felekezeti kü¬
lönbség nélkül, a magyar összetartás erejében megmerítkezendő, százezrek zarán¬
dokolnak.”**° Újságcikkek, műsorok, újságírói és kutatói interjúk sok-sok oldalról
erősítik meg ezt a tapasztalatot. A búcsús csoportok áttekintésében néhány példát
erre már eddig is láttunk.
Búcsún elmondott köszöntések és szentbeszédek sora hozza fel a vallási-lelki
témák mellett a nemzeti megmaradás, összetartozás fontosságát; ezek a jelenlé¬
vőkön kívül a médián keresztül az olvasókra-hallgatókra-nézőkre is hatni tudnak,
formálják a közérzületet, nemkülönben az egyéni érzéseket és azok megfogalmazá¬
sát. Közülük kiemelkednek a pünkösdszombatiak, amelyeket sok éven át meghívott
vendégszónokok mondtak; emellett a búcsú napjaiban még legalább féltucatnyi
szentmisén hangzanak el beszédek.
A nemzeti kegyhely vonatkozásában említést érdemel, hogy a helyszíni beszél¬
getésekben többen utólag, és a sajtóban is vissza-visszatértek néhány emlékezetes
szentbeszédre, s ezek rendszerint nem annyira a lelkipásztori tartalmaikkal, mint
inkább a nemzeti jellegű üzeneteikkel váltak ki a többi közül. Mintha az emberek
az ilyesmit — még egy Mária-kegyhelyen, pünkösdkor is - erőteljesebben igényel¬
nék, mintha ezekre érzékenyebben rezonálnának, mint a megszokott egyházi tar¬
talmakra. Jakubinyi György gyulafehérvári érsek 1995-ben Mária megszólításairól
elmélkedve hozta szóba a nemzeti múltat, a szülőföldön megmaradás parancsát.
A nagymisét bevezető köszöntésében ugyanő 1996-ban azt mondta:
A közös hit, a közös múlt és a reménység köt össze bennünket. 1100 évvel ez¬
előtt jöttek ide őseink, és azóta mi itt akarunk maradni, mint magyarok és ke¬
resztények. Hűek hitünkhöz, nemzetünkhöz. Ugyanakkor idén van boldog em¬
lékű Márton Áron püspök úr születésének is a századik évfordulója, és ennek
a kettős évfordulónak a jegyében tartjuk meg most a négyszázhuszonkilencedik
csíksomlyói zarándoklatot. Úgy, ahogy őseink fogadták, a Szűzanya lábainál,
hogy hűek maradnak az ősök hit&hez.°®!
§78 Papp R. 1996. 11.
87 Vörös 2005.
880 Barna 2014. 170.
881 Sajat hangfelvétel.