OCR Output

468 V. A MODERNIZÁLÓDÁS

az összejövetele minden egyes alkalommal a magyar egység szorosabbá tételét
szolgálta [...].87

A következő négy év során vált, válhatott Csíksomlyó országosan jól ismertté.
Az 1940. novemberi földrengésben megsérült kegytemplom kijavítására országos
gyűjtés indult, amelynek a kormányzó felesége volt a fővédnöke, az ünnepeken
magas rangú vendégek, püspök, miniszterek, főemberek vettek részt, s ez a nyil¬
vánosságban is megfelelő helyet kapott. A közkedvelt ferences szónok, Lukács
Mansvét 1943-ban így fogalmazott:

És mit jelent manapság nekünk a csíksomlyói Mária? Azt, amit a múltban.
Nemzeti erőt. Igaz magyarságot. Szent kereszténységet. Lelki épséget. Fehér
jellemet. Felemelkedést. Udvésséget.’”°

Pontosan ez a négy év, a ,kicsi magyar világ" volt az, ami a világháborút követő
visszarendeződés során a leginkább zavaró tényező volt a román államhatalom szá¬
mára. Ezért lehetett felfokozott jelentősége Csíksomlyónak és a búcsúnak 1946¬
1949 között. A diktatúra évtizedeiben természetesen szó sem lehetett Csiksomly6
nemzeti jelentőségéről, csakhogy az emlékek kitörölhetetlenek voltak.

Élmény, közösség

A búcsúra érkezettek ,profán", vagyis nem kifejezetten vallási motivációi között
bármi másnál erősebben jelen van a magyar-magyar együttlét megélésének vágya
és öröme. Ez gyakran megfogalmazódik a jelen lévő résztvevők és a messziről ér¬
kezett megfigyelő kutatók között is. Faragó József (vezető kolozsvári folklorista)
a magyar millecentenárium évében a Hitel című folyóiratban közölt írását így fe¬
jezte be:

A csíksomlyói búcsú a Kárpát-medencében a maga több százezres résztvevőjé¬
vel nemcsak a legjelentősebb búcsújáróhely, hanem felekezetektől függetlenül
a Trianonban darabokra szaggatott magyar nemzet egyik legfontosabb találko¬
zása, közös ünnepe is. Olyan ünnep, amely a határokon átívelve lélekben ösz¬
szetartja, összekovácsolja a keresztény magyarságot, az egész magyarságot."

§75 1940-10-18 Hajós.

§76 1943-12 Lukács. - A ferences szerző (1892-1958) népszerű szónok volt, az ötvenes évek
diktatúrája során börtönbe került, és ott is halt meg. 1948-as perét újabban - szerencsésen
megtalált iratokra támaszkodva - Mirk Szidónia dolgozta fel (Mirk Sz. 2017).

§77 Faragó 1996. 79.