Page 95 [95]
6. TÖRTÉNETEK ÉS SZERTARTÁSOK 93
alapos ismertetésében meggondolandónak tartotta a búcsú eredettörténetének
megkérdőjelezését. Felhívta a figyelmet arra a kétségtelen tényre, hogy , bizo¬
nyos szokáselemek leírása, sőt akár említése is teljesen hiányzik az írásbeliségből,
tehát a búcsújárás történeti formáiról alkotott képünk kizárólag írásbeli források
figyelembevétele mellett nem lehet teljes?7.?!" Felvetett néhány megkerülhetetlen,
magyarázatra váró jelenséget. Az első, hogy a 17. század közepén már pünkösdi
gyülekezésről szól a jezsuiták feljegyzése, s ennek oka lehet a fogadalmi ünnep.
A második, hogy a csíki székelyek valóban megmaradtak katolikusnak, ami elkép¬
zelhetővé teszi egy barokk kori fogadalmi búcsú megtartását. A harmadik, hogy
sebben az időben a feszült vallási és társadalmi helyzet (pl. adóbehajtások) lehető¬
vé tett egy összeütközést a katolikus székelység és a városi polgárság támogatását
élvező antitrinitárius fejedelem, illetve a fejedelem megbízottjai, például az ennek
vképébenx eljáró udvarhelyi főkapitány között". A negyedik az, hogy levéltárak
mélyén még lehetnek további bizonyító erejű dokumentumok. Végül felveti: , meg
kell kérdeznünk, hogy vajon nem állt-e valamilyen létező néphagyomány az egy¬
häzi ertelmiseg ältal »szerkesztett« eredetmitosz mögött? [...] Kétségtelen, hogy
a kidolgozott történet számos olyan mondai toposzt (pl. a fejedelmet felbujtó ár¬
mánykodó udvari pap; a bevárt ellenségre döntött fák, a bennszorultak levágása),
középkorias vallásos képzetet (csatára buzdító, tündöklő palástú ferences; ima
Máriánál a győzelemért; csata előtti földre borulás; hálaadás a templomban) és
rituális közösségi viselkedési formát (csatába vonuló nők kibontott és leeresztett
haja, a győztesek viruló zöld ággal való visszatérése) tartalmaz, amelyeket egyházi
értelmiségi ember a maga kútfejéből nem találhatott ki, ellenben népi körökben
ilyen képzetek igenis terjedhettek".""" Véleményét a 2016-ban megjelent könyvé¬
ben újra kifejtette, és kiegészítette azzal, hogy a csíksomlyói nagy búcsú pünkös¬
di megtartásának időpontjára nincsen semmiféle teológiai vagy más magyarázat,
tudniillik hogy miért a Szentlélek ünnepén van egy Mária-kegyhely legnagyobb
ünnepe.?!§ Emögött valamilyen jelentős eseménynek kell állania, ami ugyancsak
érv lenne a fogadalmi búcsú jelleg mellett. Az érvelésben vissza-visszatérő elem
a lehet, ámde történeti eseményt puszta lehetőségekre alapozni módszertanilag
biztosan kétséges. Talán igaz, hogy a megfogalmazott szöveg mögött sejthetünk
egy szóbeli szöveghagyományt, ámde semmilyen fogódzónk nincs arra nézve, hogy
ez mikori, mire alapozódik, s hogy bármilyen értelemben lehet-e mögötte kétszáz
évvel korábbi történések maradványait feltételezni.
Határozottabban érvel a hargitai csata történetisége mellett Darvas-Kozma Jó¬
zsef csíkszeredai főesperes A csíksomlyói búcsú eredettörténete című kötetében."
Nézete szerint a ferencesek előtt Csíksomlyón már volt egy pálos rendház; ők
216 Tánczos 2010b. 139.
217 Uo.141-142.
218 Tánczos 2016. 164-176.
219 Darvas-Kozma 2011.