Page 95 [95]
OCR
6. TÖRTÉNETEK ÉS SZERTARTÁSOK 93 alapos ismertetésében meggondolandónak tartotta a búcsú eredettörténetének megkérdőjelezését. Felhívta a figyelmet arra a kétségtelen tényre, hogy , bizonyos szokáselemek leírása, sőt akár említése is teljesen hiányzik az írásbeliségből, tehát a búcsújárás történeti formáiról alkotott képünk kizárólag írásbeli források figyelembevétele mellett nem lehet teljes?7.?!" Felvetett néhány megkerülhetetlen, magyarázatra váró jelenséget. Az első, hogy a 17. század közepén már pünkösdi gyülekezésről szól a jezsuiták feljegyzése, s ennek oka lehet a fogadalmi ünnep. A második, hogy a csíki székelyek valóban megmaradtak katolikusnak, ami elképzelhetővé teszi egy barokk kori fogadalmi búcsú megtartását. A harmadik, hogy sebben az időben a feszült vallási és társadalmi helyzet (pl. adóbehajtások) lehetővé tett egy összeütközést a katolikus székelység és a városi polgárság támogatását élvező antitrinitárius fejedelem, illetve a fejedelem megbízottjai, például az ennek vképébenx eljáró udvarhelyi főkapitány között". A negyedik az, hogy levéltárak mélyén még lehetnek további bizonyító erejű dokumentumok. Végül felveti: , meg kell kérdeznünk, hogy vajon nem állt-e valamilyen létező néphagyomány az egyhäzi ertelmiseg ältal »szerkesztett« eredetmitosz mögött? [...] Kétségtelen, hogy a kidolgozott történet számos olyan mondai toposzt (pl. a fejedelmet felbujtó ármánykodó udvari pap; a bevárt ellenségre döntött fák, a bennszorultak levágása), középkorias vallásos képzetet (csatára buzdító, tündöklő palástú ferences; ima Máriánál a győzelemért; csata előtti földre borulás; hálaadás a templomban) és rituális közösségi viselkedési formát (csatába vonuló nők kibontott és leeresztett haja, a győztesek viruló zöld ággal való visszatérése) tartalmaz, amelyeket egyházi értelmiségi ember a maga kútfejéből nem találhatott ki, ellenben népi körökben ilyen képzetek igenis terjedhettek".""" Véleményét a 2016-ban megjelent könyvében újra kifejtette, és kiegészítette azzal, hogy a csíksomlyói nagy búcsú pünkösdi megtartásának időpontjára nincsen semmiféle teológiai vagy más magyarázat, tudniillik hogy miért a Szentlélek ünnepén van egy Mária-kegyhely legnagyobb ünnepe.?!§ Emögött valamilyen jelentős eseménynek kell állania, ami ugyancsak érv lenne a fogadalmi búcsú jelleg mellett. Az érvelésben vissza-visszatérő elem a lehet, ámde történeti eseményt puszta lehetőségekre alapozni módszertanilag biztosan kétséges. Talán igaz, hogy a megfogalmazott szöveg mögött sejthetünk egy szóbeli szöveghagyományt, ámde semmilyen fogódzónk nincs arra nézve, hogy ez mikori, mire alapozódik, s hogy bármilyen értelemben lehet-e mögötte kétszáz évvel korábbi történések maradványait feltételezni. Határozottabban érvel a hargitai csata történetisége mellett Darvas-Kozma József csíkszeredai főesperes A csíksomlyói búcsú eredettörténete című kötetében." Nézete szerint a ferencesek előtt Csíksomlyón már volt egy pálos rendház; ők 216 Tánczos 2010b. 139. 217 Uo.141-142. 218 Tánczos 2016. 164-176. 219 Darvas-Kozma 2011.
