Oldal 144 [144]
142 = KUTROVATZ KITTI - GELENCSER ANNA
nyezett Büntetőeljárások Statisztikája (ENYÜBS-KBS) rendszerébe az iktató
nyomozó hatóság vagy ügyészség rögzíti a feljelentést, a hivatalos tudomásra
jutást vagy sikeres előkészítő eljárást követően. A második esetben a Befeje¬
zett Büntetöeljäräsok Statisztikäjänak (ENyÜBS-BSS) rendszerebe kerülnek
regiszträläsra az adatok, ez a rendszer már információkat tartalmaz a cselek¬
ményről, az elkövetőről, a sértettről, az eljárás alá vont jogi személyről és az
eljárásról is. Az adatrögzítési kötelezettség ebben az esetben az eljáró nyomo¬
zó hatóságot, illetve ügyészséget terheli (ENyYÜBS Kitöltési Szabályzat, 2018).
A rögzítéskor az elkövetőre vonatkozó adatok tekintetében rögzítésre ke¬
rülhet négyféle anyag kapcsán igen vagy nem válaszadással, hogy az adott
bűncselekmény vonatkozásában alkoholos, kábítószeres, kábító vagy pszicho¬
aktív hatású anyag hatása alatt volt-e (ENYÜBS Kitöltési Szabályzat, 2018).
Elemzéseink során csak az alkoholos befolyásoltságot elemezzük. A befolyá¬
soltság megjelölésére minden olyan bűncselekmény tekintetében lehetőség
van, ahol az adott szer közvetlen vagy közvetett hatására követte el az elkövető
a bűncselekményt.
7.4. A BŰNÖZÉSI STATISZTIKÁK, AZ ALKOHOLOS BEFOLYÁSOLTSÁGGAL
ELKÖVETETT BŰNCSELEKMÉNYEK ADATAINAK KORLÁTAI
A bűnözés statisztikai adataira elsősorban a formális jogi tényezők gyako¬
rolnak hatást, tehát az aktuális büntetőjogi normarendszer és a jogszabályi
változásokat határozzák meg, hogy mit mutatnak az adatok. Ennek megfele¬
lően a tényállások átrendezése az új Btk.-ban, új tényállások felvétele, a mi¬
nősítés megváltozása, a vagyon elleni bűncselekményeknél a szabálysértési
értékhatár módosítása (stb.) mind meghatározzák a bűnözési adatok alaku¬
lását. A szabálysértések nem jelennek meg a bűnügyi statisztikákban, ha az
elkövetés által okozott kár mértéke nem haladja meg a szabálysértési érték¬
határt (Nagy, 2016).
Az adatok értelmezésének fontos tényezője az is, hogy a statisztikai adat¬
gyűjtések , követő" jellegűek, tehát az adatok rögzítése az adott szervezet te¬
vékenységének lezárásakor történik (nyomozati szakasz lezárásakor, váde¬
meléskor, bírósági határozat jogerőre emelkedését követően) (Nagy, 2016).
Becslések szerint az ENYÜBS-ben a regisztrált bűncselekményeknek kb. felét
követték el a tárgyévben, kb. a negyedét pedig az előző évi cselekmények te¬
szik ki (Kó, 2016). A bíróság az esetek 4096-ában egy éven belül, 1896-ban
három éven belül meghozza a jogerős döntést, és 5906-ban 5 évnél is hosszabb
lehet a bírósági döntési folyamat (Nagy, 2015). Tehát a bűncselekmények szá¬