Oldal 144 [144]
OCR
142 = KUTROVATZ KITTI - GELENCSER ANNA nyezett Büntetőeljárások Statisztikája (ENYÜBS-KBS) rendszerébe az iktató nyomozó hatóság vagy ügyészség rögzíti a feljelentést, a hivatalos tudomásra jutást vagy sikeres előkészítő eljárást követően. A második esetben a Befejezett Büntetöeljäräsok Statisztikäjänak (ENyÜBS-BSS) rendszerebe kerülnek regiszträläsra az adatok, ez a rendszer már információkat tartalmaz a cselekményről, az elkövetőről, a sértettről, az eljárás alá vont jogi személyről és az eljárásról is. Az adatrögzítési kötelezettség ebben az esetben az eljáró nyomozó hatóságot, illetve ügyészséget terheli (ENyYÜBS Kitöltési Szabályzat, 2018). A rögzítéskor az elkövetőre vonatkozó adatok tekintetében rögzítésre kerülhet négyféle anyag kapcsán igen vagy nem válaszadással, hogy az adott bűncselekmény vonatkozásában alkoholos, kábítószeres, kábító vagy pszichoaktív hatású anyag hatása alatt volt-e (ENYÜBS Kitöltési Szabályzat, 2018). Elemzéseink során csak az alkoholos befolyásoltságot elemezzük. A befolyásoltság megjelölésére minden olyan bűncselekmény tekintetében lehetőség van, ahol az adott szer közvetlen vagy közvetett hatására követte el az elkövető a bűncselekményt. 7.4. A BŰNÖZÉSI STATISZTIKÁK, AZ ALKOHOLOS BEFOLYÁSOLTSÁGGAL ELKÖVETETT BŰNCSELEKMÉNYEK ADATAINAK KORLÁTAI A bűnözés statisztikai adataira elsősorban a formális jogi tényezők gyakorolnak hatást, tehát az aktuális büntetőjogi normarendszer és a jogszabályi változásokat határozzák meg, hogy mit mutatnak az adatok. Ennek megfelelően a tényállások átrendezése az új Btk.-ban, új tényállások felvétele, a minősítés megváltozása, a vagyon elleni bűncselekményeknél a szabálysértési értékhatár módosítása (stb.) mind meghatározzák a bűnözési adatok alakulását. A szabálysértések nem jelennek meg a bűnügyi statisztikákban, ha az elkövetés által okozott kár mértéke nem haladja meg a szabálysértési értékhatárt (Nagy, 2016). Az adatok értelmezésének fontos tényezője az is, hogy a statisztikai adatgyűjtések , követő" jellegűek, tehát az adatok rögzítése az adott szervezet tevékenységének lezárásakor történik (nyomozati szakasz lezárásakor, vádemeléskor, bírósági határozat jogerőre emelkedését követően) (Nagy, 2016). Becslések szerint az ENYÜBS-ben a regisztrált bűncselekményeknek kb. felét követték el a tárgyévben, kb. a negyedét pedig az előző évi cselekmények teszik ki (Kó, 2016). A bíróság az esetek 4096-ában egy éven belül, 1896-ban három éven belül meghozza a jogerős döntést, és 5906-ban 5 évnél is hosszabb lehet a bírósági döntési folyamat (Nagy, 2015). Tehát a bűncselekmények szá
