Oldal 145 [145]
7. ALKOHOLLAL KAPCSOLATOS BŰNÜGYI ADATOK " 143
mának növekedése nemcsak a bűnözés erősödését jelentheti, hanem sokkal
inkább azt, hogy az adott évben a hatóságok több eljárást fejeztek be.
A bűnügyi statisztikák értelmezése tekintetében fontos tudni, hogy a ki¬
mutatásban elkövetőként a 14 év feletti személyek jelennek meg, mivel büntet¬
hetőségi kor szempontjából főszabályként a 14 éves életkor az irányadó, azon¬
ban bizonyos súlyosabb bűncselekmények esetén a 12. életév, amennyiben az
elkövető rendelkezik a szükséges belátási képességgel (Btk. 16. §).
A bűnelkövetés területi elemzését korlátozza az is, hogy a statisztikai rend¬
szerekben a bűnelkövető lakcíme és nem az elkövetés helye kerül be, az ENYÜBS
statisztikákban pedig az elkövető lakóhely szerinti adati álltak rendelkezésre, és
ezeket elemeztük (KSH, 2008).
Végül a bűnügyi adatok elemzésének nehézsége, hogy a nemzeti büntetőjogi
és statisztikai szabályozások eltérnek egymástól, a különböző fogalmak, eljárások
és adatszolgáltatási rendszerek nehezítik a nemzetközi adatok összehasonlítását
(Nagy, 2016).
Ennek megfelelően a rendelkezésünkre álló, alkohollal kapcsolatos bű¬
nügyi adataink kizárólag a regisztrált bűncselekményekre vonatkoznak (így
a szabálysértésekre nem) a 2009 és 2019 közötti időszakban. Az említett idő¬
szakban 2013. július 1-én került sor az új Büntető Törvénykönyv hatályba lé¬
pésére, ezért az elemzésre kerülő bűncselekmények között vannak olyanok,
amelyek még a korábbi Btk. szabályai szerint minősülnek bűncselekménynek.
A Btk. módosítása tehát jelentősen befolyásolja a bűncselekményekkel kap¬
csolatos adatokat.
A vizsgált időszakban a bűnügyi adatok alakulásának értelmezésében to¬
vábbi jelentős változást hozott a 2012. évi II. törvény a szabálysértésekről, sza¬
bálysértési eljárásról és a szabálysértési eljárási rendszerről. Ez a törvénymó¬
dosítása tulajdon elleni szabálysértések értékhatárát 20 ezer forintról 50 ezer
forintra emelte. Ennek következtében az 50 ezer forint alatti tulajdon elleni
bűncselekmények már nem a bűnügyi statisztikában, hanem a szabálysértési
statisztikában jelennek meg (Kó, 2019).
Az említettek mellett jelentős változást hozott, hogy a Járművezetés ittas
állapotban bűncselekmény 2013. július 1-től az ENYÜBS-ben kerül regisztrá¬
lásra a szabálysértési statisztika helyett, mivel annak szabálysértési alakzata
gépi meghajtású jármű tekintetében megszűnt (Ritter, 2020).
Mindez azt eredményezi, hogy a magatartás kriminalizálásával (2013. júli¬
us 1.) megnőtt az ENYÜBS-rendszerben regisztrált ittas állapotban elkövetett
járművezetés bűncselekmények száma.
Az elemzésben olyan bűncselekményeket mutatunk be, amelyek törvényi
tényállása tartalmazza az alkoholos befolyásoltságot (pl. járművezetés ittas