Page 84 [84]
82 " HORVÁTH ÁGOSTON
nek eredményeit adatvédelmi okokból nem tudtuk felhasználni az egyes alka¬
tegóriákra eső alacsony esetszámok miatt.
Az érintett halálokok leválogatása alapján minden vizsgált évre vonatkozó¬
an meghatároztuk, hogy az alkoholfogyasztással összefüggésbe hozható halá¬
lozások mekkora részét teszik ki a teljes éves halálozásnak, illetve meghatároz¬
tuk az összesített, alkoholfogyasztással összefüggésbe hozható standardizált
halálozási rátát. A következőkben az alkoholfogyasztással összefüggésbe hoz¬
ható halálozások adott évi összes halálozáshoz viszonyított arányát, illetve az
adott évi, alkoholfogyasztással összefüggésbe hozható standardizált halálozá¬
si rátát mutatjuk be idősorosan 1990-2020 között, nemenként. Ezt követően
az alkoholfogyasztással összefüggésbe hozható halálozások adott évi összes
halálozáshoz viszonyított arányát mutatjuk be háttérváltozók szerint, néhány
kiemelt évben, amelyek a következők: 1990, 1996, 2001, 2011 és 2016.
5.2.4. További vizsgálati lehetőségek, az adatok korlátai
A Semmelweis Egyetem Igazságügyi és Biztosítás-orvostani Intézetének mun¬
katársával, Dunay Györggyel folytatott szakértői egyeztetés alapján érdemes
lett volna a halálokok mellett a korábbi kórtörténetre is kiterjeszteni az alko¬
holfogyasztással összefüggésbe hozható halálozások vizsgálatát, mivel a halá¬
lozást megelőző betegségek alapján lehet a legmegbízhatóbban kategorizálni
az alkoholfogyasztáshoz köthető, illetve attól független haláleseteket. Ez azon¬
ban nem volt megvalósítható, mivel a kórtörténetet tartalmazó Elektronikus
Egészségügyi Szolgáltatási Tér (EESZT) a közelmúltban kiépített fejlesztés,
azaz korábbi időszakokra vonatkozóan nincs feltöltöttsége, másrészt kórtör¬
téneti adatok jelenlegi információink alapján - adatvédelmi és adatszerkezeti
okok miatt - kutatási célra nem hozzáférhetők a Nemzeti Egészségbiztosítási
Alapkezelő (NEAK) tájékoztatása szerint. A KSH szakértőinek tájékoztatása
alapján a vizsgálat további kiterjesztési lehetőségét jelenti a többes haláloki
elemzés, azonban az 1990-es évekre vonatkozóan többes haláloki adatok csak
korlátozottan állnak rendelkezésre.
A KSH halálozási adatbázisában szereplő, hivatalos adatok átfogóbb vizs¬
gálatához szükséges lenne az adatbázisok, nyilvántartások adatfeldolgozási,
adatkezelési gyakorlata mellett az adatszolgáltatói oldal vizsgálata is. Külö¬
nösen a háziorvosi, kezelőorvosi adatszolgáltatási gyakorlattal kapcsolatban
fontos kérdés, hogy milyen döntési helyzetek merülnek fel a halottvizsgála¬
ti bizonyítvány kitöltése során, a folyamat mennyire szabályozott, mennyi¬