Page 83 [83]
5. ALKOHOLOS HALÁLOZÁSOK VIZSGÁLATA A KSH ADATAI ALAPJÁN " 81
5.2.3. A vizsgált adatállomány
Jelenlegi adatkérésünk idősoros adatkérés volt 1990 és 2020 között, illetve
néhány kiemelt vizsgálati évre, 1990-re, 1996-ra, 2001-re, 2011-re és 2016-ra
vonatkozóan részletesebb, keresztmetszeti adatkérést is indítottunk annak ér¬
dekében, hogy háttérváltozók szerint is vizsgálni tudjuk az alkoholfogyasztás¬
sal összefüggésbe hozható halálozásokat. Az évek kiválasztásának elsődleges
szempontja, hogy a rendszerváltás óta eltelt időszakot minél szélesebb körben
le tudjuk fedni, emellett pedig olyan évek kiválasztására törekedtünk, amikor
népszámlálás vagy mikrocenzus adatfelvétel zajlott, mivel ezekre az időpon¬
tokra vonatkozóan ezek az adatfelvételek részletes társadalomszerkezeti vi¬
szonyítási pontot jelentenek a vizsgált szociodemográfiai ismérvek szempont¬
jából. Az elemzés során a konvertált jegyzékénél részletesebb, az adott évben
érvényes BNO revízió szerinti haláloki besorolást vettük figyelembe, hogy az
alkohollal összefüggésbe hozható halálozásokat finomabb módon tudjuk le¬
válogatni, a Bálint-Elekes (2016) nomenklatúrához hasonló módon. A kon¬
vertált jegyzék alapján ugyanis közös kategóriába tartozik több olyan haláloki
csoport is, amelyeken belül szükséges volt elkülöníteni alkoholfogyasztással
összefüggésbe hozható, illetve attól független halálozásokat, így a konvertált
jegyzék alapján nem lett volna lehetséges az alkoholfogyasztással összefüggés¬
be hozható halálozások pontos leválogatása.
A trendeket bemutató vizsgálatunk során a népességszerkezeti változá¬
sokat direkt standardizálási eljárással szűrtük ki, standard népességként az
,európai standard népesség" kormegoszlását vettük figyelembe. Az alkohol¬
fogyasztással összefüggésbe hozható standardizált halálozási ráta az ok- és
korspecifikus halálozási arányoknak a , standard európai népesség" kormeg¬
oszlása szerint súlyozott átlaga.
Mivel elemzésünk a KSH halálozási adatbázisa alapján vizsgálja az alko¬
holfogyasztással összefüggésbe hozható halálozásokat, szociodemográfiai,
szocioökonómiai háttérváltozókkal (iskolai végzettség, gazdasági aktivitás,
foglalkozási csoport) is össze tudtuk vetni eredményeinket néhány kiemelt
vizsgálati évre vonatkozóan. A KSH adatbázisának további előnye, hogy a nép¬
számlálások eredményeivel, így az azok alapján tapasztalható társadalomszer¬
kezeti változásokkal is együtt elemezhetőek a halálozások alakulására vonat¬
kozó információk. A háttérváltozók szerinti elemzést ugyanakkor kizárólag
az adott évi, alkoholfogyasztással összefüggésbe hozható halálozási arányokra
vonatkozóan tudtuk elvégezni, a standardizált halálozási arányokra vonatko¬
zóan nem. Ennek oka, hogy a standardizált halálozási arány háttérváltozók
szerinti elemzéséhez olyan számítások elvégzésére lett volna szükség, amely¬