Page 59 [59]
4. AZ ALKOHOLTERMÉKEK MAGÁNSZEMÉLYEK ÁLTAL TÖRTÉNŐ HAZAI ELŐÁLLÍTÁSA " 57
lan, állami felügyelet vagy regisztráció nélkül készített vagy beszerzett (nem
regisztrált) alkoholos termékek (pl. otthoni előállítás, csempészet stb.) adják a
vilag alkoholfogyasztasanak 25%-at (WHO, 2022).
4.1.1. Célkitűzések, definíciók
E fejezetben a magánszemélyek által közvetve vagy közvetlenül történő
(bérfőzött és magánfőzött) alkoholtermékek hazai előállításával, az elmúlt
években e területen megfigyelhető tendenciákkal, valamint a törvényességi
felügyeletet ellátó hatóság kapcsolódó tapasztalataival foglalkozunk, főként
területi (megyei) változók szerint. Noha Magyarországon jelenleg háztartá¬
sonként 1000 liter mennyiségig az állampolgárok jogosultak saját fogyasztás
céljából sört és bort is adómentesen előállítani (Jöt. 133. §), a következőkben
csak a bérfőzés és magánfőzés keretében gyártott alkoholtermékekre (azon
belül is agyümölcspárlatra) fókuszálunk.
Mindenekelőtt azonban fontos feloldani néhány szakterminológiai erede¬
tű ellentmondást. Először is hangsúlyozni kívánjuk, hogy a fejezet címében
is szereplö „alkoholtermekek”, illetve az , alkoholos termékek" nem azonos
dolgokat jelölnek. Annak ellenére, hogy bizonyos termékek, mint a sör, a bor
vagy akár a pezsgő, de facto etanolt tartalmaznak - vagyis tulajdonképpen al¬
koholos (alkoholtartalmú) termékeknek nevezhetjük őket -, jövedékiadó-jogi
értelemben nem minősülnek alkoholterméknek. Ez utóbbi körbe ugyanis jel¬
lemzöen csak a 22 terfogatszäzalekot (tf%)’ meghaladö alkoholtartalmu ége¬
tett szeszek tartoznak (Potoczki, 2021). Fontos kiemelni azt is, hogy a magän¬
személyek számára adómentesen biztosított alkoholtermék-előállítás ennél is
szűkebb termékkörre, csakis a gyümölcspárlatra terjed ki. A párlat erjesztett
növényi részek érlelése és lepárlása útján készült, jellegzetes aromájú, magas
alkohol tartalmú ital. A feldolgozott alapanyagtól függően párlat készül¬
het szőlőtörkölyből, gyümölcstörkölyből vagy gyümölcsből (Borbély, 2017).
A köznyelvben a gyümölcspárlatokat gyakran nevezzük pálinkának. A teljes¬
ség kedvéért megjegyezzük, hogy a pálinka - szigorú értelemben véve - nem
teljesen azonos a párlat fogalmával. A két kifejezés közötti különbség legegy¬
szerűbben akként ragadható meg, hogy míg magánfőzés és bérfőzés esetén az
előállított végterméket párlatnak, addig a kereskedelmi szeszfőzde által készí¬
tett terméket pálinkának nevezzük (Harcsa, 2017).
5 A térfogatszázalék (tf90) azt mutatja meg, hogy 100 cm? oldatban hány cm oldott anyag
található. A fenti definíció szerint alkoholtermékekről akkor beszélhetünk, ha 100 cm?
oldatban 22 cm?-nél több alkohol található.