Oldal 48 [48]
46 = HAJDU MIKLOS
ketepiacok és a házi főzés adják a legfontosabb forrásokat (World Health Or¬
ganization, 1999).
Éppen ezen sokszínűség miatt a WHO fentebb bemutatott módszerén túl
számos más mérési törekvést is fel lehet sorolni. Az uniós országok turista¬
forgalmának és vámmentes kereskedelmének hivatalos adatainak figyelem¬
bevételétől kezdve (Trolldal, 2001) a házi készítésű alkoholok, illetve az em¬
beri fogyasztásra alkalmatlan alkoholtartalmú folyadékok felhasználására is
kitérő adatfelvételeken keresztül (Finnish Institute for Health and Welfare, é.
n.) a halálozási adatok elemzéséig rendkívül változatos módokon közelítik a
problémát a kutatók. A mortalitás vizsgálata gyakorinak tekinthető: a hiva¬
talos szeszesital-forgalom és az alkoholmérgezéssel, a májcirrózissal vagy az
alkoholos pszichózissal, illetve az alkohollal kapcsolatba hozható halálesetek
statisztikái közötti idősoros kapcsolatból következtetni lehet a nem regisztrált
szeszes italok fogyasztására (Leifman, 2001; Solodun és mtsai, 2011). Ez a kö¬
vetkező modell szerint tehető meg:
I= BA,+N,
ahol az , I" jelöli az alkoholhoz köthető mortalitást, az , A" a hivatalos alko¬
holfogyasztási adatot, a bétával pedig a mért fogyasztás hatását fejezzük ki ,t"
időpontban, míg a jelenség szempontjából különös jelentőségű hibatagot az
5N" jelöli. E hibatag alapján lehet következtetni a hatóságok által nyilvántar¬
tott szeszesital-forgalmon túli tényezőknek az alkoholhoz köthető mortalitás¬
ra gyakorolt hatására, amelyek között a nem regisztrált alkoholfogyasztás is
szerepet kaphat. Ez különösen akkor közelíthető jól, ha van okunk feltételez¬
ni, hogy a regisztrált és a nem regisztrált alkoholfogyasztáson túli befolyásoló
tényező (például az egészségügyi ellátás színvonala) hatása és alakulása válto¬
zatlan marad a vizsgált időszakban.
Fontos hangsúlyozni ugyanakkor, hogy az alkohollal kapcsolatos halálo¬
zási adatokat is számos tényező torzíthatja (Rehm és mtsai, 2017): az alkohol¬
mérgezések esetében kérdés, hogy az etanol mellett milyen további vegyületek
(például a metanol) okozta haláleseteket vesznek számba, továbbá, ha nem
közvetlenül az alkoholfogyasztás okozta a halált, hanem annak egy szövőd¬
ménye (például valamilyen szív- és érrendszeri megbetegedés), akkor a ha¬
lálokok között mennyire követhető vissza az alkoholizmus fennállása - sőt,
ugyanez a probléma felmerül a más toxikus szerek túladagolása következté¬
ben felmerülő haláleseteket nézve is. Végül, de nem utolsósorban a halálozási
adatokat vélhetően szisztematikusan lefelé torzítja az alkohollal, alkoholiz¬
mussal kapcsolatos stigmatizáció.