Oldal 49 [49]
3. ANEM REGISZTRALT ALKOHOLFOGYASZTAS BECSLESEINEK PROBLEMAI = 47
Előfordulnak olyan kutatások is, amelyek csempészettel, lefoglalasok¬
kal kapcsolatos bűnügyi adatokra vagy éppen az etanol, illetve az otthoni
szeszfőzéshez szükséges termékek eladási statisztikáira, esetleg agyümölcsö¬
sök, szőlőbirtokok területére vonatkoznak (Razvodovsky, 2010). A becslések
alapjául szolgáló közelítő - proxy - adatokat azonban többnyire nemcsak az
alkoholfogyasztás befolyásolja, hanem többek között az ellátórendszerek és
a hatóságok működésének minősége is: például az alkohol okozta mortali¬
tás összefügghet az egészségügyi ellátás színvonalával. Ráadásul a kérdőíves
vizsgálatokhoz hasonlóan sok esetben a közelítő statisztikák ugyanúgy nem
fedik le azokat a társadalmi csoportokat, akik szélsőségesen rossz helyzetük
miatt kívül esnek az ellátórendszerek látóköréből, miközben az alkoholizmus
különösen érinti őket.
A felelősségteljes alkoholfogyasztásért fellépő italgyárakat tömörítő Inter¬
national Alliance for Responsible Drinking (IARD) a kérdőíves vizsgálatok,
a szakértői értékelések mellett szintén javaslatot tesz az indirekt mutatók fi¬
gyelembevételére a nem regisztrált szeszek jelentőségének becslésekor (IARD,
2015). Ugyanakkor felhívja a figyelmet arra, hogy a különböző módszerek ér¬
vényessége csak meglehetősen szűk kulturális és földrajzi egységeken belül
garantálható, az alkalmazásukkal nyert adatok nemhogy nemzetközi szinten,
de még országokon belül is gyakran nehezen vethetők össze, az eredmények
nem vonatkoztathatók teljes társadalmakra. Mindezt nemcsak a helyi sajátos¬
ságok, hanem például a sokszor kényszerből alkalmazott kutatói gyakorlatok
is okozzák: például valószínűségi mintavétel helyett kényelmi minták alkal¬
mazása kevés válaszadó bevonásával, feszült, az őszinte válaszok gyűjtését
hátráltató légkörben lebonyolított terepmunka a kérdezőbiztosok és a meg¬
kérdezettek közötti kulturális távolság miatt. Ráadásul a különböző becslések
összehasonlíthatósága is problémás, már csak azért is, mert a jelenség defini¬
álásával kapcsolatban sincs konszenzus a kutatók körében.
Tekintettel arra, hogy az alkoholizmus, illetve a nem regisztrált szeszesi¬
tal-fogyasztás Oroszország régi gondjai közé tartozik, rendkívül széleskörű
kutatási tapasztalat halmozódott fel a jelenség tanulmányozásával kapcsolat¬
ban az országban. Mindezt tetézi, hogy az utóbbi néhány évben a kormány
erélyes intézkedésekkel igyekszik visszaszorítani az italfogyasztást, ami szin¬
tén komoly keresletet támaszt a témával kapcsolatos kutatások iránt (Neu¬
feld-Rehm, 2018). Ezek az intézkedések rámutatnak egy eddig még nem tár¬
gyalt megközelítésre is: a jogszabályi keretek változásának vizsgálatára. Igaz,
egyértelmű empirikus bizonyítékok nincsenek, de jórészt beláthatók voltak
az orosz törvényi változások hatásai az alkoholfogyasztás átalakulására.