Page 18 [18]
16 = ELEKES ZSUZSANNA
Az egy főre jutó alkoholfogyasztás és a problémás alkoholfogyasztók száma
közötti összefüggés becslése Ledermann nevéhez fűződik (Ledermann, 1956),
majd Bruun és társai (1975) munkája alapján vált meghatározó alapelvvé:
5. amikor egy országban az összes alkoholfogyasztás nő, valószínűsíthető,
hogy a nagyfogyasztás prevalenciája szintén nő az adott országban. Sőt, a
nagyfogyasztás prevalenciája sokkal nagyobb mértékben növekszik, mint az
összes fogyasztás: átlagosan, ha az átlagfogyasztás megkétszereződik, akkor
a prevalencia-érték az eredeti négyszeresére fog nőni." (Bruun és mtsai, 1975:
38). Az ezzel az összefüggéssel kapcsolatban felvetett leggyakoribb kifogás
az, hogy egy adott népességen belül az összes alkoholfogyasztás növekedhet
oly módon is, hogy új, eddig alkoholt nem vagy csak kismértékben fogyasztó
csoportok kezdenek el mérsékelten inni (ilyen lehet például a nők vagy egyre
fiatalabb korcsoportok bekapcsolódása az alkoholfogyasztásba). Ilyenkor nő¬
het az alkoholfogyasztás anélkül is, hogy a mértéktelenül alkoholt fogyasztók
aránya nőne (Skog, 1980). Ugyanakkor, amint azt már korábban említettük,
az elmúlt évek kutatásai egyre gyakrabban hívják fel a figyelmet arra, hogy a
probléma mértéke nemcsak a fogyasztott mennyiséggel, hanem a fogyasztás
módjával, körülményeivel, a fogyasztott ital fajtájával is összefügg (Rehm és
mtsai, 2009; Allaman és mtsai, 2011). A Covid-19 okozta karantén-időszak
alkoholfogyasztásra gyakorolt hatását vizsgáló elemzések pedig arra a követ¬
keztetésre jutottak, hogy az összfogyasztás változatlansága mellett a legtöbb
országban nőtt a problémás fogyasztás mértéke (Rossow és mtsai, 2021).
Az egy főre jutó alkoholfogyasztás azonban minden kritika és fenntartás
ellenére az alkoholprobléma mérésének egyik legelfogadottabb közvetett indi¬
kátora, amely jellegéből adódóan nemzetközi összehasonlításokra és időbeli
trendek mérésére is alkalmas.
1.2.3. A fogyasztásból eredő problémák
Az alkoholfogyasztásból eredő problémák közül legrégebben és legelterjedteb¬
ben az alkohol okozta halálozási adatokat használják. A WHO által használt
definíció szerint az alkoholos halálozás (alcohol attributable death) magába
foglalja mindazokat a halálokokat, amelyek az alkoholfogyasztásnak tulajdo¬
níthatóak, azazamik nem következtek volna be alkohol jelenléte nélkül (Global
Status Report, 2018). Bár összesen mintegy 200 haláleset hozható kapcsolatba
a túlzott alkoholfogyasztással, az egyik leggyakoribb halálok a májbetegség.
A májbetegség/májzsugorodás halálok alkalmazása az alkoholprobléma mé¬
retének becslésére Jellinek nevéhez kötődik. Eszerint a májzsugorodásos halá¬