Page 17 [17]
1. MÓDSZERTANI KÉRDÉSEK AZ ALKOHOLPROBLÉMA ELTERJEDTSÉGÉNEK MÉRÉSEKOR " 15
Az egy főre jutó alkoholfogyasztás belső érvényességével kapcsolatos leg¬
főbb probléma az, hogy ez az adat önmagában is becsült, elsősorban termelési
és eladási statisztikákon alapul. Azt az alkoholmennyiséget tudjuk számba
venni, amelyről hivatalos információnk van. Az úgynevezett , nem regisztrált
alkoholfogyasztásról" ezek az adatok nem tudnak információt adni. Azaz a
hivatalos eladási statisztikák nem tartalmazzák az alábbiakat:
- a más országban elfogyasztott alkohol mennyisége,
- a más országban megvásárolt és hazavitt, saját országban elfogyasztott
alkohol,
— a határátlépésekkor, vámmentes üzletekben vásárolt alkohol,
- az otthon készített, illetve illegálisan szerzett alkohol (Trolldal, 2000;
Manthey és mtsai, 2020).
A nem regisztrált fogyasztás országonként eltérő, de igen jelentős mértékű
lehet. Az adatokból úgy tűnik, hogy a legnagyobb arányú nem regisztrált fo¬
gyasztás az északi-európai országokban és a volt szocialista országokban talál¬
ható. Míg azonban az északi országokban elsősorban a turizmus, addig a volt
szocialista országokban feltehetően a feketekereskedelem és a házi szeszfőzés
teszi ki a nem regisztrált fogyasztás jelentősebb részét (Leifman, 2000; Global
Status Report, 2018).
A nem regisztrált alkoholfogyasztás mértéke hosszú ideig nem tűnt prob¬
lémának Magyarországon, feltételezhető volt, hogy ennek egy része jól becsül¬
hető, más része pedig nem befolyásolja jelentősen az egy főre jutó fogyasztás
mennyiségét. A kilencvenes évektől azonban már valószínűsíthető volt, hogy
a nem regisztrált alkoholfogyasztás mennyisége jelentősen megnőtt. Köszön¬
hető ez részben a határok átjárhatóságának, a megnövekedett idegenforga¬
lomnak, illetve a hazi szeszf6zés megnövekedett jelentőségének.
A WHO 1995-ben Magyarországra vonatkozó becslése szerint az egy főre
jutó nem regisztrált fogyasztás 2,5 liter volt hazánkban. Egy 2006-ban készült
tanulmány szerint pedig már 4 literre becsülték az egy főre jutó nem regiszt¬
rált fogyasztást (Anderson-Baumberg, 2006). A 2014. évi WHO-kiadvány 2
literre, a 2018. évi 1,5 literre becsüli a hazai nem regisztrált fogyasztást (Global
Status Report, 2014, 2018).
A fenti arányok a becslések bizonytalansága mellett is jelzik, hogy a nem
regisztrált alkoholfogyasztás jelentősége igen nagy az összes alkoholfogyasz¬
táson belül. Ebből következően egyre több törekvés irányul a nem regisztrált
alkoholfogyasztás becslésére, amelyről külön fejezetben írunk.
Az egy főre jutó alkoholfogyasztás külső érvényességével kapcsolatos prob¬
léma lényege az, hogy az adott társadalomra jellemző összfogyasztás alaku¬
lásából valóban következtethetünk-e a problémás alkoholfogyasztás méreteire.