Oldal 399 [399]
OCR
szerint nincs semmi biztos forrás az itteni szőlőművelésről e korai időkben. A 20. fejezetben négy darab, részben jezsuita oklevélgyűjteményekből (tehát igen megbízható forrásból) származó oklevelet mutat be, amelyek mind azzal kapcsolatosak, hogy IV. Béla (1235—70) korában ,olasz" telepesek jöttek és sok hegyaljai területet szőlővel telepítettek be.? A 21. fejezetben a , formint" nevet is valamelyik , For" kezdetű olasz város nevéből vezeti le (a latin , Forum" kezdetű városnevekből alakult ki Formia, Forli stb.); mint írja, a Formia városból való eredeztetés mellett állt már a Debreceni Grammatika (1795) is. Ma már tudjuk, hogy régen , olaszoknak" mondhattak minden újlatin nyelven beszélő telepest, és valószínűleg vallonok jöhettek elsősorban, már a 12. században; a , Formint" származása ma sem tisztázott, de kicsivel valószínűbbnek tűnik a szó francia-vallon eredete, a , forment" szóból vagy származékaiból.?" Mindezzel együtt igen jelentős Szirmay közlése, ma is a vallon betelepüléshez kötjük a borvidék kialakulásának kezdeteit. A 23., 25. és 26. fejezetek meglátásai legalább ennyire jelentősnek tűnnek: Szirmaynak további oklevelek és egyes történeti művek alapján feltűnik, hogy a 16. századig a szerémségi borok voltak a leghíresebbek, és csak 16. század derekától veszi át az elsőséget a hegyaljai borvidék, az újítások több hulláma következtében." Ez is igaz, amennyire ma tudjuk; " Tokaj-Hegyalja azután kezdett igazán felemelkedni, hogy a törökök elpusztították a szerémségi borvidéket. Szirmaynak a szőlőtermesztés történetével kapcsolatos forrásfeltárásait és meglátásait akkor tudjuk majd alaposabban értékelni, ha magát a borvidék korai történetét jobban ismerjük, nagyobb figyelem hárul rá a kutatásban. Szükséges lenne a korszak történészeinek górcső alá venniük a Szirmay által hivatkozott, igen jelentősnek tűnő okleveleket, és tisztázni azt a kérdést, hogy eme okleveleket ő helyezte-e először a tokaji bor történetének kontextusába. Egyelőre úgy tűnik, hogy Szirmay úttörő munkát végzett a tokaji bor történetének kutatásában. Az biztos, hogy ugrásszerű a fejlődés e téren ahhoz képest, hogy a tokaji bor többi 18. századi szakírója vagy egyáltalán nem foglalkozik a történeti szemponttal, vagy csak felületesen, kiegészítésképpen, mintegy megágyazva a számukra fontosabb, borról vagy szőlőművelésről szóló fejezeteknek." 3. A tokaji borról röviden - tudós megállapításokban és versekben A Hegyalja-Ismertetés 11-17. fejezetei egy egységnek is vehetők mint a tokaji borról és egy-egy, a borral kapcsolatos helyi hagyományról, versről szóló fejezetek. Szirmay 25 Ezt még részletesebben a Zemplén történeti ismertetése általa is hivatkozott 22. fejezetében fejti ki. 214 A furmintrél lasd Batassa 1991, 101-109; A vallon betelepülesröl pedig ibid. 27-30. 25 A 26. $ kulcsmondatai az újításokról: ,1560 körül elkezdték a szőlőket előbb háromszori kapálással művelni"; ,1650 körül vagy nem sokkal azelőtt" kezdték az aszút különválasztani. 216 Lasd Batassa 1991, 31-33. 217 MAToLAI például a kiadott művében (1744, 10-11) a terület története vonatkozásában néhány 1550 utáni kora újkori pusztítást említ csak meg, Fuker pedig, bár könyvében külön fejezetben tárgyalja a Geschichte des Tokayer-Gebiirges (FuKER 1790, 40-48), läthat6an nem tud mit kezdeni a korábbi századokkal, és szinte csak 18. századi eseményeket említ. 397
