Page 395 [395]
Lefedi-e ténylegesen Szirmay (megszűrt) listája a 18. század tokaji borásza¬
ti irodalmát? Kettős választ kell adnunk: ami a század első kétharmadát illeti,
Szirmay valóban felsorolja a legfőbb nyomtatott müveket (Keler-Jänichen, Ma¬
tolai, Fischer, Domby), de azért vannak ezeken kívül is kisebb kiadott írások.
Johann Adam Raymann több újságcikkben hírt adott a tokaji bor egyes kérdéseiről
és az aktuális hegyaljai termésről; továbbá Domby több, az említett disszertáció¬
val átfedésben levő írása annak a Friedrich Hoffmann-nak a neve alatt jelent meg,
aki elnökölt a disszertáció megvédésekor, de magának Hoffmannak is van kisebb
írása a tokaji borröl.'” A század végén megnövekedett a tokaji bor irodalma, nem
függetlenül a nemzeti kultúra és általában a felvilágosodás kibontakozásától, illetve
gazdasági okoktól; ám ez nem tűnik ki a zempléni nemesúr listájából, amelynek vé¬
gén Fuker 1790-es műve kissé árván álldogál. Először is, 1796-ban Bécsben kiadták
Dercsenyi Jänos Über Tokay's Weinbau... cimü kis könyvet,'” amelyben a szerző a to¬
kaji bort és szőlőművelést főleg fizikai-kémiai szempontból tárgyalja, és egy tolda¬
lékban a föld tulajdonságait is elemzi; a mű több kiadást megért, és rögtön megjelent
magyarul is." Az év nélkül megjelent fordítás 1796-ban vagy 1797-ben jöhetett ki;
hogy Szirmay a német vagy magyar változatot használta, nem derül ki az utalásaiból,
de a 2. fejezetben szereplő , Dercsényi... 1797-ben kiadott kis műve" megnevezés
inkább a magyar fordításra utalhat."" Dercsényi János (1755—1837) Zemplén megye
főorvosa volt az 1780-as évektől. Kazinczy Ferenc húgát, Júliát vette el 1785-ben, 9"
és e baráti-rokoni kapcsolatok, illetve Dercsényi többszöri, tiszteletteljes emelgetése
a Hegyalja-Ismertetésben szinte biztossá teszik, hogy Szirmay személyesen ismerte
őt. Hogy miért nem tüntette fel az említett Dercsényi mtive(ke)t a listajaban, ab¬
ban talán szerepet játszhatott az, hogy egy nagyobb, igazán alapos művet várt tőle,
amely a , legnemesebb nedűt gazdaságtani, természettani, vegytani és gyógytani
szempontból" járja körül, mint írja Szirmay a 18. fejezetben. Dercsényin kívül fő¬
leg olyan művek jelentek meg a század utolsó harmadában — már inkább német és
magyar, mint latin nyelven —, amelyek általában a magyarországi mezőgazdaságról
vagy szőlőművelésről szólnak, s így a tokaji borvidéket is érintik: ilyen például Mit¬
terpacher Lajos több agrártudományi műve," vagy Prónay Pál könyve 4 szőóllőknek
15 Johann Adam Raymann (vagy Reimann) a Sammlung von Natur- und Medicin- wie auch hierzu gehörigen
Kunst- und Literatur-Geschicbten című folyóiratban többször tett közzé adatokat a hegyaljai szőlőtermésről
és a tokaji borról 1718 és 1725 között. Lásd Csoma 2012, 13. A növényi arany kapcsán lentebb még szóba
kerül Raymann.
156 HOFFMANN 1740, 1748, 1761; HOFFMANN 1722. Ezekről és más Hoffmann-i művekről lásd N. Kis 2022.
97 DERCSÉNYI 1796.
DERCSÉNYI é. n.
Szirmay, mint láttuk, éppen 1797 folyamán fejezte be a Zemplén helyrajzi-politikai ismertetését, így tehát
annak Hegyalja-Ismertetésbe bekerülő részét is.
Dercsényi életéről és tevékenységéről lásd Kiss 2009.
201 Peldäul a Sätze aus der Naturgeschichte des Acker- und Weinbaues (MITTERPACHER 1775). Még egy külföldi
pelda Rumpelt Abhandlung von der vortrefflichen Natur, Eigenschaft und Würckung des ungarischen Weins c.
értekezése (első kiadás: RUMPELT 1761).
200
393