Oldal 371 [371]
OCR
ezekben. ITomka-Szászky Jánosnak, Bél tanítványának 1748-ban megjelent Introductiöja az első magyarországi földrajzi kézikönyv; részben az ő közreműködésével jelent meg Bél kéziratai alapján egy teljes Magyarországot leíró Compendium, 1753-tól több kiadásban." Karl Gottlieb von Windischtől németül jelent meg az államismereti iskolära szorosan tämaszkodö Geographie des Königreichs Ungarn, több kiadäsban, 1780-ban mär ket kötetben;” ugyanö az Ungrisches Magazin cimü folyöiratäban (1781-87) is közölt megyeleiräsokat. Eme orszägismertetesck erthetö mödon csak röviden tekintik ät Zemplén vármegyét — mint egyiket a sok közül -, illetve Hegyalját." A század végén már részletes, részben vagy egészben geográfiai lexikonok is kezdtek megjelenni, mint Korabinszky J. Mätyästöl a Geographisch-historisches und ProduktenLexikon... von Ungarn 1786-ban, ? vagy Vályi Andrástól a földrajzi szempontból jelentősebb , Magyar Országnak Leirása"(1796);? ezek többek közt helységnévtárként is szolgáltak, ám például Iokajra Vályinál is csak fél oldal jut." Az országleírásokon túl a 18. századi hegyaljai borvidékről szóló szőlészeti munkák is gyakran áttekintik Hegyalja településeit — e munkákról később lesz szó? —, de rövidebben, mint Szirmay, gyakran csak felsorolásszerűen. Kazinczy Ferencnek van országleírása" és külön egy befejezetlen Zemplén-leírása is (1789); utóbbi éppen Szirmay hagyatékában maradt fenn, az OSZK Fol. Hung. 880 jelzetű kéziratában, olyan dokumentumokkal egybekötve, amelyek a kettejük közti, Zemplénről szóló diskurzust tükrözik (e dokumentumok alapján főleg Kazinczy kért tanácsot, bírálatot Szirmaytól, aki viszont maga is felhasználta a kéziratot"). Ez a megyeleírás is (f. 3-44) inkább csak vázlat, és a megírt részek főleg a polizricuwmra vonatkoznak (lakosság, közigazgatás stb.). Szirmay az egyes földrajzi egységeket, helységeket módszertanilag egyszerűen írja le, sorba véve az egyes elemeket (szántók és legelők, birtokosok, dűlők stb.) egy hozzávetőleges rendben, nem különösebben keresve a mélyebb összefüggéseket — ám nem volt ez másképp a 18. század földrajzi irodalmának más műveiben sem, és nemigen várt el mást a célközönség sem. Az államismereti iskola előrelépést jelentett a forráskritikán túl az ok-okozati összefüggések feltárása és egy holisztikusabb szemléletmód irányába, de amit ténylegesen látunk a 18. század magyarországi földrajzi irodalmában, az inkább a gyűjtött adatok, megfigyelések rendezett közlése, mint mai értelemben vett tudományos feltárás. E tekintetben módszertanilag nemigen 88 TOMKA-SZÁSZKY 1748. §9 Első kiadás: BÉL 1753. % WinpiscH 1780. 91 A Compendium legrészletesebb kiadásában (BÉL 1779) például Zemplén megyére húsz oldal jut (201-221. o.); WinpischH Geogräfiäjänak (1780) 2. köteteben tiz oldal a ,Sempliner Gespanschaftra” (42-53. o.), benne ôt oldal a hegyaljai „Bezirkre” (48-52. o.). KORABINSZKY 1786. 93 VÁLYI 1796. 94 VAzyi 1796, IIL., 505. 95 Lásd lentebb, IV. 1. 96 KAZINCZY 1775. 97 Lásd III. 3. c. 92 369
