Page 367 [367]
vár — mint Tokaj esetében -—, a várost és várat általában külön tárgyalja, de egyik rész
sem válik nagyságrendileg terjedelmesebbé a falvak leírásánál."
A szerkezeti hasonlóságoknál kényesebb kérdés a konkrét, szövegszerű egyezése¬
ké. Barta általánosságban megállapítja, hogy viszonylag sok a szövegszerű hasonlóság
a két megyeleírás közt, akár mondatok szintjén is, de elemzése" összességében kisebb
mértékű átvételt mutat ki, mint amennyire valójában használta Szirmay a kézira¬
tot. Nezzük most meg k6zelebbrél, csak a megyeleirasban és a Hegyalja-Ismertetés¬
ben egyaránt szereplő részeket. Ha Szirmay művének első egységét, a hegyek leírását
(1-10. §) összevetjük Bél megyeleírásának megfelelő részével," azonnal szembetűnik,
hogy Szirmay részben kivonatolta, röviden összefoglalta, részben szó szerint, akár
több mondatra terjedően átvette Bél szövegét." Ezt az alapszöveget aztán itt-ott ked¬
ve szerint kibővítette: az 1. fejezetben például beilleszt egy idézetet Anonymustól,
és a Tokaj-hegy ,Kopasz-teteje” kapcsän megemlit egy boszorkänypert; a 3. fejezet,
amely a tokaji föld kincseiről szóló levelet közli, teljes egészében Szirmay , betoldása";
a 10. fejezetben pedig, a távolabbi hegyek kapcsán a korábbiaknál rövidebben foglalja
össze a Bél szövegében olvasottakat.
A szőlészeti rész (11-33. §) a Bél Mátyás-i kézirattól alapvetően függetlennek tű¬
nik.” A helyrajzi rész (34-54. §) esetében viszont nem 4ll meg Barta állítása, mi¬
szerint a telepiilések leirdsa ,végképp elszakad a Bél féle Noziziától"." Az valóban
nem fordul elő, hogy többmondatos részeket átemel Bél településleírásaiból, de azért
számos alapvető adatot átvesz oly módon, hogy vagy a felsorolt elemek (pl. feleke¬
zetek, források, dűlők) sorrendjéből, vagy az azonos tényeket tartalmazó mondatok
hasonlóságaiból látszik, hogy Bél kézirata volt Szirmay forrása (önmagában az adatok
hasonlósága persze még nem perdöntő, így itt csak a biztosan Béltől átemelt elemekre
hozok példákat). Vegyük példaként a Bodrogkeresztúr ismertetéseiben szereplő szo¬
ros hasonlóságokat. A szabad (feudális terhektől mentes) udvarházakkal rendelkező
családokat így sorolja fel a két szerző:
70 Általánosságban egyébként jellemző, hogy maga Bél Mátyás gyakran hosszú történeti áttekintéseket,
intézmények bemutatását , zsúfolja bele" egy egy település leírásába: erre a legjobb példa Pozsony, amelynek
vleírása" országos jelentőségű történelmi eseményekre és intézményekre való hosszú kitérések miatt válik
rendkívül terjedelmessé (BÉL 1735-49, 1.).
71 BARTA 2010, különösen 124-126.
2 Toru et al., kiad., Bél, 2018, 115-118 (5. §).
Vesd össze például a Hegyalja-Ismertetésnek már a legelső mondatát (a nyomtatványban 5. o.) Bél kéziratanak
megfelelő részével (115. o.): , Montium viniferorum in hac regione, immo tota fere Europa facile princeps
est decantatissimus ille per universum terrarum orbem, Mons Tokaj. Accepit is nomen a Tokaj castro,
seu oppido eius nominis, guod ei subest ab ortu, tametsi iure meliori dici posset Tarczaliensis, ab oppido
Tarczal...”
Lehetséges kapcsolatokról egy-két helyen lásd még lent, IV. 1.
75 BARTA 2010, 126.
74
365