Page 367 [367]
OCR
vár — mint Tokaj esetében -—, a várost és várat általában külön tárgyalja, de egyik rész sem válik nagyságrendileg terjedelmesebbé a falvak leírásánál." A szerkezeti hasonlóságoknál kényesebb kérdés a konkrét, szövegszerű egyezéseké. Barta általánosságban megállapítja, hogy viszonylag sok a szövegszerű hasonlóság a két megyeleírás közt, akár mondatok szintjén is, de elemzése" összességében kisebb mértékű átvételt mutat ki, mint amennyire valójában használta Szirmay a kéziratot. Nezzük most meg k6zelebbrél, csak a megyeleirasban és a Hegyalja-Ismertetésben egyaránt szereplő részeket. Ha Szirmay művének első egységét, a hegyek leírását (1-10. §) összevetjük Bél megyeleírásának megfelelő részével," azonnal szembetűnik, hogy Szirmay részben kivonatolta, röviden összefoglalta, részben szó szerint, akár több mondatra terjedően átvette Bél szövegét." Ezt az alapszöveget aztán itt-ott kedve szerint kibővítette: az 1. fejezetben például beilleszt egy idézetet Anonymustól, és a Tokaj-hegy ,Kopasz-teteje” kapcsän megemlit egy boszorkänypert; a 3. fejezet, amely a tokaji föld kincseiről szóló levelet közli, teljes egészében Szirmay , betoldása"; a 10. fejezetben pedig, a távolabbi hegyek kapcsán a korábbiaknál rövidebben foglalja össze a Bél szövegében olvasottakat. A szőlészeti rész (11-33. §) a Bél Mátyás-i kézirattól alapvetően függetlennek tűnik.” A helyrajzi rész (34-54. §) esetében viszont nem 4ll meg Barta állítása, miszerint a telepiilések leirdsa ,végképp elszakad a Bél féle Noziziától"." Az valóban nem fordul elő, hogy többmondatos részeket átemel Bél településleírásaiból, de azért számos alapvető adatot átvesz oly módon, hogy vagy a felsorolt elemek (pl. felekezetek, források, dűlők) sorrendjéből, vagy az azonos tényeket tartalmazó mondatok hasonlóságaiból látszik, hogy Bél kézirata volt Szirmay forrása (önmagában az adatok hasonlósága persze még nem perdöntő, így itt csak a biztosan Béltől átemelt elemekre hozok példákat). Vegyük példaként a Bodrogkeresztúr ismertetéseiben szereplő szoros hasonlóságokat. A szabad (feudális terhektől mentes) udvarházakkal rendelkező családokat így sorolja fel a két szerző: 70 Általánosságban egyébként jellemző, hogy maga Bél Mátyás gyakran hosszú történeti áttekintéseket, intézmények bemutatását , zsúfolja bele" egy egy település leírásába: erre a legjobb példa Pozsony, amelynek vleírása" országos jelentőségű történelmi eseményekre és intézményekre való hosszú kitérések miatt válik rendkívül terjedelmessé (BÉL 1735-49, 1.). 71 BARTA 2010, különösen 124-126. 2 Toru et al., kiad., Bél, 2018, 115-118 (5. §). Vesd össze például a Hegyalja-Ismertetésnek már a legelső mondatát (a nyomtatványban 5. o.) Bél kéziratanak megfelelő részével (115. o.): , Montium viniferorum in hac regione, immo tota fere Europa facile princeps est decantatissimus ille per universum terrarum orbem, Mons Tokaj. Accepit is nomen a Tokaj castro, seu oppido eius nominis, guod ei subest ab ortu, tametsi iure meliori dici posset Tarczaliensis, ab oppido Tarczal...” Lehetséges kapcsolatokról egy-két helyen lásd még lent, IV. 1. 75 BARTA 2010, 126. 74 365
