Page 365 [365]
Szirmay megyeleírásában pedig — s így a Hegyalja-Ismertetésben — ennek a passzusnak
a több dűlőnévvel kiegészített, de rövidebben összefoglalt verzióját olvashatjuk:
„Colles vitiferi praestantissimo fructu supereminent praedio, vocanturque: Somos,
Poklos, Mézpest, Göböly, Lapis, Csirke, Czigány, Aranyos, Hoszszúmály, Varjas,
et Hatalos.""
Talán nem szükséges tovább bizonygatni, hogy ez a kézirat volt Szirmay asztalán.
E kéziratnak a szóban forgó Szirmay-művek keletkezéstörténete szempontjából és
nem a szövegvariánsok szempontjából van jelentősége." A továbbiakban az egysze¬
rűség kedvéért Bél Mátyás kézirataként vagy műveként fogok utalni a megyeleírás¬
ra, bár voltaképpen egyrészt egy döntően Matolaitól származó és Bél által itt-ott
javított kézirat, másrészt ennek Szirmay embere által pontosan lemásolt és Szirmay
által pár helyen annotált változata van a kezünkben, miközben a Bél Mátyás által
írt tisztázat nem maradt fenn.
Ifjabb Barta János már elkezdte feltárni az összefüggéseket Szirmay és Bél Zemp¬
lén-leirdsai k6zott;°° mivel Szirmay Hegyalja-Ismertetése, mint láttuk, a Zemplén hely¬
rajzi-politikai ismertetéséből vált ki, várható, hogy az utóbbiról alkotott értékelés a ki¬
sebb műre is vonatkoztatható, legfeljebb az arányok különböznek. Vizsgáljuk most
tovabb a Bél-Szirmay összefüggések kérdését, a Zemplén bhelyrajzi-politikai ismerte¬
tése azon részeire fókuszálva, amelyek a Hegyalja-Ismertetésben is szerepelnek. Mint
Barta röviden megállapítja, Bél kéziratának már a szerkezete is mintaként szolgált
Szirmay számára." Hozzátehetjük, már a cím is azonnal Bél művére emlékezteti az
olvasöt: Notitia... historico-geographica... szavak ällnak az egyes Bel-kötetek cimolda¬
lán, és Szirmay kétféle megyeleírásának, valamint Hegyalja-ismertetésének a címei is
a Notitia szóval, sőt ket esetben Noritia historicäaval kezdödnek. A Zemplen helyrajzi¬
politikai ismertetése megyeleírásának szerkezete, ami a főbb egységeket illeti, ugyanaz,
mint Bél megyeleírásáé: természetrajz (hegyek, folyók stb.); a megye lakossága, tőbb
tisztségviselői, családjai; végül az egyes települések leírása. Az arányok különböznek:
egyes részeket rövidebben, másokat hosszabban (ez a gyakoribb) tárgyal Szirmay, sőt,
bizonyos témákat egészen mellőz, viszont újakat von be. A hegyek után nem a fo¬
lyók, majd az állat- és növényvilág következik, mint Bél művében, hanem a borvidék
sajátosságait tárgyaló részt találunk (ezt a szempontot tehát már a Hegyalja-ismer¬
Zetés kiválása előtt a nagyobb megyeleírás is kiemelte); a nemesi családokat, tisztvi¬
selőket sokkal hosszabban tárgyalja Szirmay, az egyes települések leírásában pedig
64 SzirMAy 1803, 178; Szırmay 1798, 117. Lásd még Sárospatak leírásában a Megyer dűlőnél egy-egy
kiegeszitest Somlyöröl €s a „Fejedelem kütjäröl”: Fol Lat. 274, 105. o., illetve Szırmay 1803, 221.
55 A 2018-as kiadás ezt a Fol. Lat. 274-et nem, csak egy másik másolatot ismer (lásd a kéziratokról TöTH et
al., kiad., Bél, 2018, 97-104), de ennek nincs jelentősége a kiadás szövege szempontjából, amely amúgy
is — joggal — szorosan Matolai eredeti szövegéhez igazodik. A továbbiakban is e 2018-as kiadás oldalszámai
szerint hivatkozunk Bél / Matolai művére.
66 BARTA 2010.
§7 Tbid., 124.
363