Page 357 [357]
OCR
szati részhez," és még két kis lezáró fejezetet, " az új összeállítás koherenciája végett. Az összesen 58 kis fejezetből 4 az új, a mű szövegének 201 oldalából pedig mintegy 14 oldalt tesz ki az újonnan hozzáadott rész (és egy-két fejezet kissé lerövidült az „anyamühöz”, a Zemplen helyrajzi-politikai ismertetéséhez képest). À Hegyalja-Ismertetés így a következőképpen épül fel: (1) Az első fejezetcsoport a hegyeket írja le, nem csak a hegyaljaiakat, hanem röviden a megye többi hegyét is; (2) a 11-33. fejezeteket , szőlészeti-borászati" résznek is nevezhetnénk, itt mutatja be Szirmay a tokaj-hegyaljai borokat, a szőlészeti munkákat és egyéb, a hegyaljai szőlőkkel kapcsolatos múltés jelenkori körülményeket; (3) ezután következik a 34—54. fejezetben a hegyaljai települések leírása egyenként, amely rész a mű csaknem kétharmadát teszi ki; (4) végül négy, borkereskedelemről szóló fejezet zárja a művet. Könyvét 1798 márciusára állíthatta össze Szirmay, legalábbis a Praefatio 1798. március 19-én kelt. Mi késztethette Szirmayt arra, hogy a két nagy megyemonográfia megjelenése előtt külön közzétegye ezt a kisebb művet, csak Hegyaljáról? A Praefatióban a szerző hangsúlyozza, hogy barátai unszolására adta ki ezt a kisebb könyvet, amíg a nagyobbak elbírálása, megjelenése folyamatban van." A biztató, sürgető barátokra való hivatkozás a humanizmus óta gyakori közhely; igaz is lehet, de valójában több szinten kell keresnünk a Szirmayt motiváló tényezőket. Először is, a század utolsó harmadában, de különösen 1790-től egy kulturális fellendülésnek lehetünk tanúi, amelyben egyre nagyobb figyelmet kap minden, ami nemzeti, így az ország-, megye- és täjleiräsoknak is termékeny korszaka ez; egyre kedvezőbb fogadtatásra talált minden , hungarikum", márpedig a tokaji bor és a hegyaljai szőlőtermő hegyek ilyen szerepet is egyre inkább betöltöttek. Szirmaynak ráadásul személyes, az életkörülményekben keresendő okai is lehettek, hogy a több évtizedes adatgyűjtés eredményeit minél előbb és akár a tervezettnél több kiadott könyvvel arassa le. 1797 közepére rendül meg Szirmay helyzete a megyében, október 27-én menti fel őt egy kancelláriai rendelet az eperjesi tábla elnöksége tisztségéből; még egészen 1798 végéig próbál visszatérni, és végül december 21-én értesül arról, hogy nincs reménye állása visszaszerzésére.? Eme életrajzi adatokkal jól összecseng, hogy 1797 folyamán kerekíti ki a szerző a megyemonográfiákat, és amikor a közeli kiadásuk bizonytalanná válik, 1798 márciusára összeállítja a Hegyalja-Ismertetést; Szirmay tudós oldalát, a megye és ügyei iránti elkötelezettségét nyilvánvalóan tükrözik, tükröznék a nyilvánosság előtt is az ilyen művek. Az elismertség keresésének ezt a külsődleges szempontját persze nem kell túlhangsúlyozni: Szirmayt őszintén érdekelte a megye és története, és a szőlőművelés, illetve tokaji bor világát különösen szerethette. Sok írásában felhozza a témát; magában a Zemplén 36 30-31. §. 37 54. § és 58. §. 38 Megjegyzi azt is, hogy ,gazdasági kérdések" (guaestionibus oeconomicis) tárgyalásával egészíti ki az eredeti művet, ám e kérdések közül a borkereskedelmi témájúak már az eredeti műben is benne voltak; a fent említett, szőlőművelésről szóló két fejezet az új. 9 Konic 1903, 18-21. 355
