Page 357 [357]
szati részhez," és még két kis lezáró fejezetet, " az új összeállítás koherenciája végett.
Az összesen 58 kis fejezetből 4 az új, a mű szövegének 201 oldalából pedig mintegy
14 oldalt tesz ki az újonnan hozzáadott rész (és egy-két fejezet kissé lerövidült az
„anyamühöz”, a Zemplen helyrajzi-politikai ismertetéséhez képest). À Hegyalja-Ismerte¬
tés így a következőképpen épül fel: (1) Az első fejezetcsoport a hegyeket írja le, nem
csak a hegyaljaiakat, hanem röviden a megye többi hegyét is; (2) a 11-33. fejezeteket
, szőlészeti-borászati" résznek is nevezhetnénk, itt mutatja be Szirmay a tokaj-hegy¬
aljai borokat, a szőlészeti munkákat és egyéb, a hegyaljai szőlőkkel kapcsolatos múlt¬
és jelenkori körülményeket; (3) ezután következik a 34—54. fejezetben a hegyaljai
települések leírása egyenként, amely rész a mű csaknem kétharmadát teszi ki; (4)
végül négy, borkereskedelemről szóló fejezet zárja a művet. Könyvét 1798 márciusára
állíthatta össze Szirmay, legalábbis a Praefatio 1798. március 19-én kelt.
Mi késztethette Szirmayt arra, hogy a két nagy megyemonográfia megjelenése előtt
külön közzétegye ezt a kisebb művet, csak Hegyaljáról? A Praefatióban a szerző hang¬
súlyozza, hogy barátai unszolására adta ki ezt a kisebb könyvet, amíg a nagyobbak
elbírálása, megjelenése folyamatban van." A biztató, sürgető barátokra való hivatko¬
zás a humanizmus óta gyakori közhely; igaz is lehet, de valójában több szinten kell
keresnünk a Szirmayt motiváló tényezőket. Először is, a század utolsó harmadában,
de különösen 1790-től egy kulturális fellendülésnek lehetünk tanúi, amelyben egyre
nagyobb figyelmet kap minden, ami nemzeti, így az ország-, megye- és täjleiräsoknak
is termékeny korszaka ez; egyre kedvezőbb fogadtatásra talált minden , hungarikum",
márpedig a tokaji bor és a hegyaljai szőlőtermő hegyek ilyen szerepet is egyre inkább
betöltöttek. Szirmaynak ráadásul személyes, az életkörülményekben keresendő okai
is lehettek, hogy a több évtizedes adatgyűjtés eredményeit minél előbb és akár a ter¬
vezettnél több kiadott könyvvel arassa le. 1797 közepére rendül meg Szirmay helyze¬
te a megyében, október 27-én menti fel őt egy kancelláriai rendelet az eperjesi tábla
elnöksége tisztségéből; még egészen 1798 végéig próbál visszatérni, és végül decem¬
ber 21-én értesül arról, hogy nincs reménye állása visszaszerzésére.? Eme életrajzi
adatokkal jól összecseng, hogy 1797 folyamán kerekíti ki a szerző a megyemonográ¬
fiákat, és amikor a közeli kiadásuk bizonytalanná válik, 1798 márciusára összeállítja
a Hegyalja-Ismertetést; Szirmay tudós oldalát, a megye és ügyei iránti elkötelezettsé¬
gét nyilvánvalóan tükrözik, tükröznék a nyilvánosság előtt is az ilyen művek. Az elis¬
mertség keresésének ezt a külsődleges szempontját persze nem kell túlhangsúlyozni:
Szirmayt őszintén érdekelte a megye és története, és a szőlőművelés, illetve tokaji bor
világát különösen szerethette. Sok írásában felhozza a témát; magában a Zemplén
36 30-31. §.
37 54. § és 58. §.
38 Megjegyzi azt is, hogy ,gazdasági kérdések" (guaestionibus oeconomicis) tárgyalásával egészíti ki az eredeti
művet, ám e kérdések közül a borkereskedelmi témájúak már az eredeti műben is benne voltak; a fent
említett, szőlőművelésről szóló két fejezet az új.
9 Konic 1903, 18-21.
355