Page 358 [358]
OCR
belyrajzi-politikai ismertetésében kiemelten tárgyalja, és leghíresebb műve, a Hungaria in Parabolis szójárásaiból, történeteiből többek közt a borivásnak is kisebb mitológiája kerekedik ki." A tokaji bor kultuszának terjesztéséhez nyilván még inkább hozzájárul a szőlészeti-borászati hangsúlyú művekkel — a Hegyalja-Ismertetéssel, s később A tokaji, vagy is hegyallyai szöllöknek ülteteseröl... szölö könyvecskegjevel - a Hegyaljän maga is telektulajdonos Szirmay. Végül az is nyilvánvalóan motiválta, hogy éppen ebben az időszakban a tokaji bor ügye a régióban különösen fontossá vált. Az olcsó osztrák borok, illetve a lengyel és orosz területek felé irányuló kivitel akadozása ellenlépésekre késztette a birtokosokat és megyei hatóságokat: igyekeztek a minőséget fokozni és állandó szabványokat felállítani. Ezzel összefüggésben, mint látni fogjuk, 1790 és 1810 között szőlészeti-borászati szakmunkák sora jelent meg;" a HegyaljaIsmertetés ennek a vonulatnak is részét képezte. Ha közelebbről összehasonlítjuk a Hegyalja-Ismertetést a Zemplén helyrajzi-politikai ismertetése megfelelő részeivel, feltűnően kevés különbséget tapasztalunk. A fent említett két nagyobb és két kisebb fejezetet adta hozzá a kivont részekhez Szirmay, ezenkívül címeket tapasztott az egyes fejezetekhez (a kiadásban ezek a margón szerepelnek), és kedvenc 17. századi költője, Vaniére tankölteményének a sorait több helyre beillesztette.? Az átvett fejezeteken alig módosított, legfeljebb egy-egy szó eltérést találunk, ortográfiai vagy központozási különbségeket, illetve néhol egy-egy hivatkozás elvételét vagy hozzáadását; ennél magasabb szintű különbséget csak nagyon ritkán. A 10. fejezet nagy részét az ,anyamű" két kisebb fejezetéből gyúrta eggyé, ezenkívül a 33. fejezet tartalmaz jelentősebb módosításokat. A fejezetek sorrendjét a topográfiai részben megváltoztatta, mivel — mint írja e rész elején — a , szőlőtermő helyeket osztályaik szerint" írja le." Nem mondhatni, hogy a szerző túlságosan megizzadt volna az új mű összeállításával: ezt mutatja a komolyabb módosítások elmaradásán kívül a bevezető, átvezető és lezáró részek kurtasága is. Így egy kissé in medias res kezdődik a Hegyalja-Ismertetés a Tokaji-hegy bemutatásával. A helyrajzi részt az eredeti műben egy kérdéssorozat vezette be, hogy mit fognak tartalmazni a településleírások, és szerepelt az a fontos információ is, hogy az 1772-es urbárium adatait használta; egy hasonló bevezetés elkelt volna a Hegyalja-Ismertetés megfelelő részében is. Végül a befejezés is legfeljebb a borkereskedelemről szóló három fejezet befejezésének tűnik, és semmiképpen sem az egész mű conciusiójának. 10 Azt az Anonymustól eredő történetet például, hogy már a magyarok bejövetelekor nagy „äldomäst” tett a tokaji hegyen , Turzol", akiről Tarcal a nevét kapta, megtaláljuk a Zemplén helyrajzi-politikai ismertetésében, a Hegyalja-Ismertetésben és a Hungariában is (utóbbira lásd CsöRsz RUMEN 2010a, 40). A BALAssA 1991, 479. Jacques Vanière művéből való (első kiadás: VANIERE 1682) a Hegyalja-Ismertetés elejére illesztett mottó, és a szövegben magában már négy helyen szerepel idézet a latin tankölteményből, míg a Zemplén helyrajziPolitikai ismertetése megfelelő helyei közül csak az egyiknél (SzirMay 1803, 400). Vaniére művéről lásd még lent (IV. 3). 3 SZIRMAY 1798, 63. 4 Erről lásd még alább. Hogy konkrétan a két mű mely fejezetei feleltethetők meg egymásnak, a Függelék táblázata tartalmazza, amely egyúttal a Hegyalja-Ismertetés fejezeteinek áttekintését is nyújtja. 5 SZIRMAY 1803, 131-—132. 356
