Page 268 [268]
OCR
fenségének sasa. Kiadta Christoph Lakner, Bodrogkeresztúron nyomtatva Farkas Imrenel 1617-ben];?® valamint Summdja azoknak az Artikulusoknak etc. Bodrog Kereszturini typis Joannis Manlii anno 1598.” Ezt a könyvet Pázmány Péter bíboros is említi a Hodegus. Igazságra vezérlő kalauz 3. könyvének 9. oldalán." Az 1647. évben III. Ferdinánd császár Rákóczi Györgynek adományozta. Az 1711. évben a királyi kamara birtokolta. Az 1714. évben a plébániatemplomot visszavették a reformátusoktól, hogy azt a katolikusok használják. (Zemplén vármegye levéltára 189. fasciculusának 91. számú irata.) Most a mezőváros ura Aspremont gróf, nagyanyja, Rákóczi Julianna örökségéből. De vannak szabad udvarházai a Teleky, a Sennyey, a Dőry grófoknak és a Patay, a Josa, a Keczer, a Bagossy, a Bessenyey, a Kadas, a Fay, a Schneider, a Glaczinger nemeseknek, és már említésre került a Gara-küria. A város Tokaj városához hasonló kiváltságoknak örvend, amelyeket II. Rudolf császár adott meg nekik, és amelyeket II. Mátyás császár 1610-ben megerősített. (Zemplén vármegye levéltára Loc. 72. Nr. 100.) Pallosjoggal is rendelkezik, de már nem él vele. A pecsétje egy bárányt ábrázol, a népes vásárai pedig a Szentháromság, "9 Szent Mátyás," Szent Bertalan?" és Szent Katalin" napjain vannak. Első osztályú szőlőtermő dombjai a Csókamál-, a Sajgó-, a Kakas-, a Kővágó-, a Messzlátó-, az Újhegy- és a Henye-dűlő. 42. § Kisfalud falu?!? Kisfalud a Bodrog partján fekvő falu, amelyet egykor kicsi mivoltáról neveztek el. 336 hold a szántóföldje, rétjei a Bodrogon túlra is kiterjednek. A lakói római katolikus és helvét hitvallású magyarok, a keresztúri plébánia filiája, földművelésből és szőlőtermesztésből élnek. Az 1341. évben a szlavóniai Micsk bán fiai, István, Ákos, Lóránt és László magiszterek birtokában volt, akik a Kisfalud hegyén lévő szőlőket megosztották egymás között. (Nor. hist. 44.7 fejezete.) Közülük az egyik, a Szeghynek nevezett ág volt a falu ura. 205 A nyomtatvany teljes cime: Maiestatis Hungariae Aquila a Christophoro Lackner I. V. D. inventa et hieroglyphica eius interpretatione levissime descripta. Anno 1617, Sempronii. Kereszturini, apud Emericum Farkas, 1617 (LACKNER 1617). Mint látható, az említett nyomtatvány nem Bodrogkeresztúron, hanem a Burgenlandban levő Keresztúron (később Sopronkeresztúr, ma Deutschkreutz) jelent meg. Szirmay ismét téved, ez a nyomtatvány is (Summaia. . . 1598) a Burgenlandban levő Keresztúron jelent meg. 207 PÁZMÁNY 1766. A hatodik könyv harmadik részében említi Pázmány. 208 Pünkösd utáni első vasárnap. 209 Február 24. 210 Augusztus 24. 21 November 25. 22 Ma Bodrogkisfalud. 213 SZIRMAY 1804-ben 45. §. 206 266
