Page 267 [267]
OCR
Végül hazai belső mozgalmak alatt annyira elpusztult, hogy még 1732-ben is csak a romos templom falmaradványait, a szántóföldeket és mocsaras réteket lehetett belőle látni, ebben az időszakban a Mádra kirendelt külön vezető és a zombori szőlőhegy gondnokai gondoskodtak róla. Úgy tűnik, hogy a telepeseknek már a mi korunkban történt betelepítésével némiképp visszanyerte egykori jó hírét. Az Aspremont, a Károlyi, az Andrássy és a Ráday grófok, az Orczy bárók és a Péchy, a Fáy, a Patay, a Szepessy, a Way, a Bernát, a Mudrány, a Prámer, a zsujtai Zichy, a Marzsó, a Kovács, a Vásáry, a Bajory, a Szabó, a Csengery, a Dombrády, az Uza, a Matyasovszky, a Szemere, a Nagy, a Nézay, a Radvány, a Krémer és a Pulszky nemesek birtokolják. Első osztályú szőlőtermő dűlők: a Csajka-, a Hangács-, a Virginás-, a Lajos-, a Zombori-Király- és a Disznókő-dűlő. Másodosztályúak: a Messzelátó-, a Galambos-, a Kereknémahegy-, a Csákány-, a Nagyköves-, a Felbér-, a Bokond- és a Borkút-dűlő. Harmadosztälyü: a Hegymegy-, a Harcsa-, a Kőporos-, a Kishangács- és a Makkos-dülö. Ezekből a dombokból fakad a kristálytiszta Harcsakút-forrás9! és a Takta folyóba folyik. 41. § Bodrogkeresztúr mezőváros Bodrogkeresztúr mezővárosa, hogy meg lehessen különböztetni a többi országban található Keresztúrtól, a Bodrog folyóról — amelynek a partján fekszik — kapja a megkülönböztető nevét. 727 hold szántóföldje van, a többi részén a dombokon szőlők, a Bodrog partján kaszálók vannak, a talaja termékeny. A telepesei magyarok, római és görög katolikusok és helvét hitvallásúak, mindegyik gyülekezetnek külön imahelye van, a római katolikusok temploma a Szent Kereszt megtalálására van felszentelve. Az 1408. évben a Gara törzzsel megegyezö Keresztüry csalädhoz tartozott (Nor. polit. 118. fejezete.). Az 1637. évben még élt ebből a családból a nemesek vonalán Garay Ferenc, aki a vármegye szolgabírája volt, és Bodrogkeresztúr városában volt egy nemesi udvarháza (Zemplén vármegye levéltára 212. fasciculusának 420. számú irata), amelyet még ma is Garay-kúriának neveznek. Az 1603. évben Rudolf császár Rákóczi Zsigmondnak adta zálogba. Az 1606. évben Bocskai István a bécsi tárgyalás engedélyénél fogva megváltotta és a tokaji várhoz csatolta. Az 1589. és az 1617. évben nyomda is volt itt, miként az az itt nyomtatott művekből is kiderül. Ezek a művek: Majestatis Hungariae aquila a Christophoro Lakner edita typis excusa Bodrog-Kereszturini apud Emericum Farkas anno 1617 IMagyarország 204 A nyomtatvänyban Hasca-küt,; Az 1803-as megyeleiräsban (Szırmay 1803, 158) is helyesen, , Harcsakút"ként szerepel. 265
