Oldal 236 [236]
OCR
kilenced vagy tized szedése nem volt szokásban 1650 előtt, de a hegyaljai városok kérvénye, amelyet követek küldésével terjesztettek az 1655. évi országgyűlés elé, már azzal érvel, hogy „mivel aszüszölök csak a szőlősgazdák külön szorgalmából lesznek, azaz ha háromszor megkapálják és külön szedik le őket, országos törvénnyel vegyék elejét annak, hogy a földesurak az aszúszőlőkből igényt merjenek tartani kilencedre. A földesúri birtokok viszont arra hivatkoztak, hogy ha az aszúszemeket külön szedik le, amely azelőtt nem volt szokásban, az nagyon rontja a must jó minőségét, és noha a szőlők azóta kiválóbbak, mióta az 1560-ik év után, már csaknem egy évszázaddal korábban, háromszori kapálással kezdték el művelni azokat, a mustból azonban, amelyet ilyen kiválóbb szőlőkből préseltek, mégis mindig szedtek kilencedet, végül pedig az országnak arra az általános törvényére hivatkoztak, hogy mindarra, amit csak a föld terem, arra vonatkozik a földesúri kilenced." És mivel a szőlősgazdák nem akarták, hogy az aszúszólő is a kilenced alá tartozzék, a földesurak, hogy megakadályozzák a külön leszedésüket, amely azelőtt nem is volt szokásban, erővel is elvették az így külön válogatva leszedett szőlőt. Azért hozták az előbbi törvényt, hogy az ilyen viszszaéléseket megakadályozzák. Erről valóban úgy tűnik, arról szól, hogy megakadályozza, hogy erőszakosan elvigyék az aszúszőlőt. De Mária Terézia 1779-ben, amikor beszámoltunk neki a tokajiak ügyéről," a szőlősgazdák említett, az országgyűlésnek 1655-ben bemutatott kérvénye alapján és abból a politikai okból, nehogy a szőlősgazdák a földesúri kilenced miatt visszariadjanak attól, hogy külön szedjék az aszüszélôt, és ezáltal az ország jelentős vagyontól essék el, királyi tekintéllyel a következőképp fejtette ki: az, hogy az aszúszemekből is kilencedet szednek, miként azt az említett törvény is megtiltotta a földesuraknak, ne legyen gyakorlat ezután. 27. § Az aszúbor készítésének módja Hogy a máshonnan valók kedvében járjunk, érdemes még szót ejteni arról is, hogy miként készül ez az üdvös nedű. Ahhoz, hogy aszúszőlő teremjen, mindenekelőtt kedvező időjárás szükséges, hogy a szőlők június 24-éig elvirágozzanak, hogy júliusban és augusztus elején meghatározott időközönként essék az eső, hogy a bogyók bőséges nedvességet szívjanak magukba. Augusztus közepe után, miután már harmadjára kapálják a szőlőket, egész szeptemberben és október elején derülten ragyogjon az ég, hogy a szőlőket kifőzze. Ne legyen fagy és dér azelőtt, hogy a szőlők teljesen megérnének, nehogy a nedvkeringésüket gátolja, hogy a fürt szára megdermed. Október közepe táján eső lágyítsa meg a hártyáját, majd derűs napok, hideg és deres éjjelek következzenek, hogy a szőlőt megfonnyasszák, aszalják, szárítsák és süssék. Az így szenvedett aszúszőlőket október vége és november eleje környékén a többitől elkülönítve szedjék egyrészt a szüretelők a szőlőkben, másrészt más erre szánt emberek hosszú táblákon, amelyeknek a széleit erősítsék meg lécekkel, hogy ne folyjék szét a lé az oldalán, hanem a tábla nyílásán át az alá helyezett kádba folyjék. "2 Lásd még erről a 33. fejezetet, illetve a tanulmányt, IV. 5. 234
