Oldal 223 [223]
Campanos colui, et Chios per tempora multa,
At demum aeternos hic mihi figo lares.
"(A szerző jegyzete:] A Szarvas Tarcal nevezetes szőlőtermő dombja.
35
(Bacchus meglátogatta az országait az egész földkerekségen, kutatta, hogy mi jobb
dolgot nyújtanak a bornál. Végül Tokaj neves vidékére érkezvén látta, hogy ezeken
a helyeken is vannak szent ormai. Elámult, hogy a Zemplén, amely a fagyos sarkhoz
közeli föld, szereti is az élvezeteket és szolgál is azokkal. Majd felment a Szarvasra,
és körültekintett a hegyvidéken, ahol Mad, Tarcal és Zombor is van. Még jobban
elámult az ajándékain és a színbornak ezeken a helyein, majd ily szavak fakadtak az
ajkán: Sok időn át laktam Campaniában és Khioszon, de végül itt alakítok ki ma¬
gamnak örök lakhelyet.)
A tokaji borok gyógyító erejéről
Áldott Tokaji bor, be jó vagy, s jó valál,
Hogy csak szagodtól is elszalad az halál.
Mert sok beteg téged mihelyt kezdett inni,
Meggyógyúlt, noha már ki akarták vinni.
Istenek itala, halhatatlan Nectár!
A holott Te termesz, áldott az a határ!
Bár csak a sivatag homokok között is
Fakadna olly forrás, ha nem több, csak öt is,
Honnét az Orvosság folyna mint a Tisza,
Amelynek a vizét sok ember és hal issza,
Be sok beteg menne ennek a partjára,
S teliszívná magát pióca módjára!
A tokajiról
»lokkajum suprema tenet fastigia vini,
Sed depressa? cave, pocula celsa cape.”*”
TA szerző jegyzete:/ Az alant fekvő helyeken gyengébb bor terem.
(Tokajnak van a legfőbb felsőbbsége a bor terén, de az alacsony serlegektől óvakodj,
a magasakat ragadd meg.)
35 Ugyanaz, mint Timon 1767, 80-81. Az eredetihez képest egy érdemi változtatás történt: Bromiusból
(Bacchus mellékneve) Bacchus lett.
36 Ez a kezdete egy hosszabb versnek, amely ismeretlen szerzőtől már a Magyar Kurirban is megjelent: 1790.
február 13., 181.
37 Ugyanaz, mint Timon 1767, 81.
221