ahol 1586-ban magiszeri fokozatot szerzett. 1589-ben hagyta el az egyetemi várost,
majd pappá szentelve élete végéig egy kis faluban, Great Linfordban szolgált lel¬
készként. Ebben — mint a korszak jellegzetes értelmiségi karrierjében — idáig nincs
is semmi különös. Viszont a források szerint papi teendői mellett mágus, asztroló¬
gus, alkimista és orvos is volt. Nem is akármilyen! Ugyanis állítása szerint legfőbb
segítője maga Rafael arkangyal volt, akivel rendszeresen kommunikált. De nem
csak őt idézte meg többször, hanem más, a mennyei hierarchia alacsonyabb pozíci¬
óit betöltő angyalokat is. Rafael különösen segítőkész volt. Nem csak azt árulta el,
melyik páciens gyógyítható és melyiknél nincs erre esély, hanem különféle orvosi
recepteket is diktált a lelkésznek. Napier annyira népszerű volt, hogy több ezer pá¬
cienséről tudunk, akiknek egy részéről orvosi-asztrológiai naplókat, feljegyzéseket
is vezetett. 1634-ben a Great Linford-i Szent András-templomban halt meg imád¬
kozás közben. De ami különösen fontos Hunyadival kapcsolatban, hogy Napiernek
gazdag könyvtára volt, amelybe különleges és válogatott — nem csak orvosi témájú
— könyveket gyűjtött össze. Ezek közé tartozott Hunyadi kézirata is. Napier könyv¬
tárának a sorsát is jól ismerjük: halála után hasonnevű unokaöccsének, a szintén
asztrológus és orvos Sir Richard Napiernek (1607-1676)" a birtokába került, aki
aztán saját és egyben nagybátyja könyvgyűjteményét legidősebb fiára, Ihomasra
(szül. 1646) hagyta. Őt — úgy tűnik — nem érdekelte különösebben a szellemi ha¬
gyaték, így amikor 1679-ben eladta a családi ingatlant, a könyv- és kéziratgyűjte¬
ményt Elias Ashmole szerezte meg.
Hunyadi Ferenc orvosi kézirata tökéletesen illik Napier gyűjteményébe. Ezek
alapján persze nem tudjuk meghatározni, milyen kapcsolat lehetett Hunyadi és/
vagy a kézirat és/vagy Napier között. Azonban a kézirat lehetséges történetébe na¬
gyon jól illeszkedik egy további személy és annak könyvtára is, aki nem más, mint
Napier mestere, egy bizonyos Simon Forman (1552-1611)." À Hunyadi-kézirat
Possessorával kapcsolatban pedig azért nem valami légből kapott lehetőség Forman,
mert halálakor orvosi, asztrológiai, filozófiai és alkímiai kézirat- és könyvgyűjtemé¬
nyét éppen Richard Napierre hagyta. A visszahúzódó, nyugodt vidéki életet élő és
mélyen vallásos Napiernek Simon Forman épp az ellentéte, akinek amúgy is kalan¬
dos életét különféle nőügyek tarkították. Nevét az irodalomtörténetben leginkább
Shakespeare-rel kapcsolatban szokták emlegetni, ugyanis az ő naplójában maradt
fent a legelső ismert beszámoló Shakespeare három darabjának 1610-es és 1611-es
elöadäsairöl (Macbeth, Winters Tale és Cymbeline). Forman is járt az oxfordi egyetem¬
re, 1573-ban iratkozott be a Magdalen College-ba, ám végül nem szerzett diplomát.
Viszont 1591-ben sikerült magát kigyógyítania a pestisből, és emiatt orvosi karrierje
felívelt. Szakmai sikerei mellett azonban az ,orvosi kamarával" való folyamatos el¬
lenségeskedése, saját pácienseivel való pereskedései, sőt szerelmi mágián keresztüli
gyilkossági ügye miatt többször tömlöcbe is került. Habár Rafael arkangyallal nem