Oldal 335 [335]
A VÉLEMÉNY- ÉS SAJTÓSZABADSÁG FELSZÁMOLÁSÁNAK ELSŐ LÉPÉSEI
nyilvántartásból való törlés elrendelésére (betiltás) is csak gondos mérlegelésen
alapuló törvényi szabályozás alapján, kivételesen kerülhet sor [34/2009. (III. 27.)
AB határozat, ABK, 2009, 282, 287.].”
A forrásvédelem terén, amely fontos ügy, ismerjük el, az Alkotmánybíróság
összeszedi bátorságát. A bíróság értelmezésében a sajtószabadság és a vélemény¬
szabadság a demokratikus társadalom egyik legfontosabb alapja, és a sajtó ebben
kiemelkedően fontos szerepet játszik. Az újságírói források bizalmas jellegének
megőrzése a sajtószabadság része, a sajtószabadság tartalmi eleme, , a sajtósza¬
badság alapköve". Újságírói források nélkül a sajtó nem tud eleget tenni annak
a feladatának, hogy a közérdekű kérdésekről tájékoztassa a nyilvánosságot. Ezért
a sajtószabadság jelentős korlátozása az a szabályozás, amely az újságírót forrásai
felfedésére kötelezi.
A minősített adatokat tartalmazó iratok bírói kontroll nélküli kötelező kiadá¬
sára vonatkozó rendelkezéseket megsemmisítette, továbbá sajtót terhelő szinte
parttalan adatszolgáltatási kötelezettségét a határozat ugyancsak visszametszette.
A minősített adat védelmét a sajtószabadság szükséges korlátozásának minősítette,
de szerinte a minősített adat védelmének generálisan — azaz nem csak a kivételesen
indokolt esetekre vonatkozóan — kimondott elsődlegessége a sajtószabadsággal
szemben az adott ügy körülményeit mérlegelő előzetes bírói felülvizsgálat hiányá¬
ban a sajtószabadság aránytalan korlátozása.
Az Smtv. 6. § (1) bekezdése az információt átadó személyre terjed ki. Az Smtv.
és az Mttv. sem vonja a védelem körébe azokat a dokumentumokat, iratokat, egyéb
adathordozón elérhető adatokat, amelyek az informátor személyének azonosítását
biztosítják, segítik. Helyesen jut arra a következtetésre, hogy deklaratív marad a
forrásvédelem szabályozása akkor, ha az újságíró nem kötelezhető ugyan a forrás
kilétének megnevezésére, ám a hatóság vagy a nyomozó hatóság az ügyre vonat¬
kozó -— és a forrás azonosítására alkalmas — valamennyi irata, dokumentuma,
adathordozója átadására kötelezheti, amely kötelezéssel kapcsolatosan semmilyen
megelőző jellegű jogorvoslattal nem élhet.
A kifejtettekre tekintettel az Alkotmánybíróság — hivatalból eljárva — gene¬
rálisan, a jogrend egészére nézve állapította meg a forrásvédelemmel kapcsolatos
eljárási garanciák szabályozási hiányosságát. Kifejti, hogy akkor válik a forrás¬
védelem intézménye valódi védelemmé, ha az újságíró úgy a nyomozó hatóság
által, mint bármely más hatóság által folytatott eljárásban a nyilatkozattételt vagy
adatszolgáltatást — legalábbis a forrásai védelmére tekintettel — megtagadhatja, és
az eljárási törvények egyértelműen rendezik azokat a kivételes eseteket, amikor
bírói felülvizsgálat mellett mégis köteles a hatóságokkal együttműködni.
+ 333 *