deliberatív kötelezettségek, az Alkotmánybíróság ezt a visszaélést — noha jól tudta,
hogy ilyen komplex, a társadalom alapstruktúráit átrendező tervezetet képviselő
nem készíthet, és képtelen is elkészíteni — a törvényjavaslat közjogi érvényessé¬
gének alátámasztására használta fel. Ez már az Alkotmánybíróság aktivizmusát
feladó hanyatló korszaka.
A határozat közben igyekszik érvelésében az intézményi hagyomány keretei
között maradni. Egyetértőleg idézi az Alkotmánybíróság korábbi érvelését, amely
szerint , az államnak a sajtó mint intézmény tevékenységétől való távolságtartása
elvileg garancia a sajtószabadság érvényesülésére"!
Az Alkotmánybíróság teljes mértékben tisztában van azzal, hogy mit és hogyan
kellene védenie.
»A szabad véleménynyilvänitäs jogának kitüntetett szerepe ugyan nem vezet
arra, hogy ez a jog — az élethez vagy az emberi méltósághoz való joghoz hasonlóan —
korlátozhatatlan lenne, de mindenképpen azzal jár, hogy a szabad véleménynyil¬
vánításhoz való jognak valójában igen kevés joggal szemben kell csak engednie,
véleményszabadságot korlátozó törvényeket megszorítóan kell értelmezni."
Megállapítja, hogy a sajtószabadság az állammal szemben érvényesül, az álla¬
mot kötelezi az alapjog gyakorlásával szembeni tartózkodásra, be nem avatkozásra.
Az Alkotmánybíróság, miközben alkotmányos szempontból elfogadhatónak
tartja, hogy a médiahatóság hatásköre egyaránt kiterjed a nyomtatott, az elektro¬
nikus és az internetes sajtóra is, itt helyesen jut arra a következtetésre, hogy nincs
indoka az olyan korlátozásnak, , amely személyes érdekeltséghez kötött jogok meg¬
sértése és érvényesíthetősége esetén teszi lehetővé az állami közhatalom fellépését.
A sajtószabadság jogának gyakorlásával a nyomtatott és az internetes sajtóter¬
mékekben okozott alanyi jogsértések esetén az egyéni fellépésre lehetőséget adó
jogintézmények az eddigiekben is rendelkezésre álltak, az egyéni jogérvényesítés
mellett életre hívott, azt kiegészítő hatósági eljárás alkotmányosan nem indokol¬
ható, ezért az a sajtószabadság aránytalan korlátozása."
A nyomtatott és az internetes sajtótermékek esetében az emberi méltóságra, a
nyilatkozatot adó személy jogaira, az emberi jogokra, valamint a magánélet védel¬
mére alapított hatósági fellépés a sajtószabadság szükségtelen, illetve aránytalan
korlátozása, ezért az ezeket sértő rendelkezéseket megsemmisíti.
Az Alkotmánybíróság a sajtótermékek kötelező médiahatósági regisztrációját
alkotmányosnak minősíti, de azzal, hogy:
s A nyilvántartás azonban csupán adminisztratív aktus lehet, és a hatóságként
fellépő államnak nem lehet mérlegelési joga a nyilvántartásba vételre irányuló
kérelem tárgyában (cenzúra tilalma), illetve a terjesztést, kiadást akadályozó