Oldal 334 [334]
OCR
MAJTÉNYI LÁSZLÓ deliberatív kötelezettségek, az Alkotmánybíróság ezt a visszaélést — noha jól tudta, hogy ilyen komplex, a társadalom alapstruktúráit átrendező tervezetet képviselő nem készíthet, és képtelen is elkészíteni — a törvényjavaslat közjogi érvényességének alátámasztására használta fel. Ez már az Alkotmánybíróság aktivizmusát feladó hanyatló korszaka. A határozat közben igyekszik érvelésében az intézményi hagyomány keretei között maradni. Egyetértőleg idézi az Alkotmánybíróság korábbi érvelését, amely szerint , az államnak a sajtó mint intézmény tevékenységétől való távolságtartása elvileg garancia a sajtószabadság érvényesülésére"! Az Alkotmánybíróság teljes mértékben tisztában van azzal, hogy mit és hogyan kellene védenie. »A szabad véleménynyilvänitäs jogának kitüntetett szerepe ugyan nem vezet arra, hogy ez a jog — az élethez vagy az emberi méltósághoz való joghoz hasonlóan — korlátozhatatlan lenne, de mindenképpen azzal jár, hogy a szabad véleménynyilvánításhoz való jognak valójában igen kevés joggal szemben kell csak engednie, véleményszabadságot korlátozó törvényeket megszorítóan kell értelmezni." Megállapítja, hogy a sajtószabadság az állammal szemben érvényesül, az államot kötelezi az alapjog gyakorlásával szembeni tartózkodásra, be nem avatkozásra. Az Alkotmánybíróság, miközben alkotmányos szempontból elfogadhatónak tartja, hogy a médiahatóság hatásköre egyaránt kiterjed a nyomtatott, az elektronikus és az internetes sajtóra is, itt helyesen jut arra a következtetésre, hogy nincs indoka az olyan korlátozásnak, , amely személyes érdekeltséghez kötött jogok megsértése és érvényesíthetősége esetén teszi lehetővé az állami közhatalom fellépését. A sajtószabadság jogának gyakorlásával a nyomtatott és az internetes sajtótermékekben okozott alanyi jogsértések esetén az egyéni fellépésre lehetőséget adó jogintézmények az eddigiekben is rendelkezésre álltak, az egyéni jogérvényesítés mellett életre hívott, azt kiegészítő hatósági eljárás alkotmányosan nem indokolható, ezért az a sajtószabadság aránytalan korlátozása." A nyomtatott és az internetes sajtótermékek esetében az emberi méltóságra, a nyilatkozatot adó személy jogaira, az emberi jogokra, valamint a magánélet védelmére alapított hatósági fellépés a sajtószabadság szükségtelen, illetve aránytalan korlátozása, ezért az ezeket sértő rendelkezéseket megsemmisíti. Az Alkotmánybíróság a sajtótermékek kötelező médiahatósági regisztrációját alkotmányosnak minősíti, de azzal, hogy: s A nyilvántartás azonban csupán adminisztratív aktus lehet, és a hatóságként fellépő államnak nem lehet mérlegelési joga a nyilvántartásba vételre irányuló kérelem tárgyában (cenzúra tilalma), illetve a terjesztést, kiadást akadályozó 7 37/1992. (VI. 10.) AB határozat. 8 30/1992. (V. 26.) AB hatärozat. * 332 ¢
