Oldal 331 [331]
A VÉLEMÉNY- ÉS SAJTÓSZABADSÁG FELSZÁMOLÁSÁNAK ELSŐ LÉPÉSEI
az elnököt és egy további tagot a Médiatanács jelöli, az uralmon lévő párt túlsúlya
ugyancsak biztosított. Ez a szerv választotta meg pályáztatás nélkül, kizárólag a
Fidesz delegáltjainak szavazatával (!) a közszolgálati műsorszolgáltatók ugyancsak
politikai kinevezetteknek tekintett vezérigazgatóit.
A közszolgálati médiaszolgáltatók feladatait összefoglaló Közszolgálati Kódexet
első alkalommal szintén a Médiatanács határozza meg. A törvényben semmilyen
előírás nincs arra nézve, hogy ebbe be kell vonnia szakmai szervezeteket, sőt eb¬
ben az esetben meg sem kellett hallgatnia a Közszolgálati Testületet. A Közszol¬
gálati Testület, amelybe a magyar társadalom tagoltságát le nem fedő korporatív
szervezetek (történelmi egyházak, Akadémia, kisebbségi szervezetek, családvédő
szervezetek stb.) jelölnek tagokat, és amelyben nem vesznek részt sem szakmai,
sem emberi jogi szervezetek, csak a Kódex módosítására jogosult, erre is csak
a kormánypárti többségű Közszolgálati Kuratórium egyetértésével. A törvény
a Kódex rendszeres felülvizsgálatát nem írja elő, így nincs garancia arra, hogy az
első alkalommal elfogadott Kódex valaha is módosul.
A Médiatanács, illetve elnöke ezen túl is példátlan jogosítványokkal rendelke¬
zik a közszolgálati médiumok működtetésében. Az elnök javaslatára a Médiatanács
jelöli a közszolgálati részvénytársaságok vezérigazgatóit, pályáztatás nélkül. Abba
a Közszolgálati Kuratóriumba, amely dönt a vezérigazgatók kinevezéséről, és adott
esetben visszahívásáról, szintén a Médiatanács küldi az elnököt és még egy tagot,
éppen ezzel biztosítva az egyértelmű kormánypárti többséget. A Médiaszolgál¬
tatást Támogató és Vagyonkezelő Alap vezérigazgatóját, amely a közmédiumok
vagyona, munkavállalói és archívuma fölött rendelkezik, szintén a Médiatanács
elnöke jelöli és hívja vissza. A közmédia finanszírozásáról döntő Közszolgálati
Költségvetési Tanácsban nemcsak a Közszolgálati Testület, hanem már a Köz¬
szolgálati Kuratórium sem kap képviseletet. Piramisszerű modell, ha egyáltalán
valamihez, a hadsereg struktúrájához sokkal jobban hasonlít, mint a sajtósza¬
badság érvényesítésének intézményi oldalához. Kimondani is fölösleges, hogy az
alkotmánybírósági gyakorlat szerint mindez teljesen elfogadhatatlan lenne.
Aligha lehet amellett érvelni, hogy a magyar médiatörvények elfogadásakor,
illetve még azelőtt nem lehetett a demokráciára, az autonómiák felszámolására
leselkedő veszélyeket előre látni. Valójában ugyanis a helyzet teljesen világos volt.
Aki tisztán akart látni, megtehette.
2010. június 23-án az Európai Újságíró Szövetség (EEFJ) tiltakozó nyilatkozatot
adott ki az új magyar médiatörvénnyel kapcsolatban, amely szerintük ,vissza¬
fordítaná az időt" a sajtószabadság tekintetében Magyarországon." , A magyar
1 Fédération internationale des journalistes: , European Journalists Reject the new Hungarian
Media Bill and Call for New Talks". ifj.org, 2010. június 23. https://www.ifj.org/fr/salle-de¬
presse/nouvelles/detail/articleleuropean-journalists-reject-the-new-hungarian-media-bill¬
and-call-for-new-talks.html (A szerzö forditäsa.)
+ 329 +