OCR
A VÉLEMÉNY- ÉS SAJTÓSZABADSÁG FELSZÁMOLÁSÁNAK ELSŐ LÉPÉSEI az elnököt és egy további tagot a Médiatanács jelöli, az uralmon lévő párt túlsúlya ugyancsak biztosított. Ez a szerv választotta meg pályáztatás nélkül, kizárólag a Fidesz delegáltjainak szavazatával (!) a közszolgálati műsorszolgáltatók ugyancsak politikai kinevezetteknek tekintett vezérigazgatóit. A közszolgálati médiaszolgáltatók feladatait összefoglaló Közszolgálati Kódexet első alkalommal szintén a Médiatanács határozza meg. A törvényben semmilyen előírás nincs arra nézve, hogy ebbe be kell vonnia szakmai szervezeteket, sőt ebben az esetben meg sem kellett hallgatnia a Közszolgálati Testületet. A Közszolgálati Testület, amelybe a magyar társadalom tagoltságát le nem fedő korporatív szervezetek (történelmi egyházak, Akadémia, kisebbségi szervezetek, családvédő szervezetek stb.) jelölnek tagokat, és amelyben nem vesznek részt sem szakmai, sem emberi jogi szervezetek, csak a Kódex módosítására jogosult, erre is csak a kormánypárti többségű Közszolgálati Kuratórium egyetértésével. A törvény a Kódex rendszeres felülvizsgálatát nem írja elő, így nincs garancia arra, hogy az első alkalommal elfogadott Kódex valaha is módosul. A Médiatanács, illetve elnöke ezen túl is példátlan jogosítványokkal rendelkezik a közszolgálati médiumok működtetésében. Az elnök javaslatára a Médiatanács jelöli a közszolgálati részvénytársaságok vezérigazgatóit, pályáztatás nélkül. Abba a Közszolgálati Kuratóriumba, amely dönt a vezérigazgatók kinevezéséről, és adott esetben visszahívásáról, szintén a Médiatanács küldi az elnököt és még egy tagot, éppen ezzel biztosítva az egyértelmű kormánypárti többséget. A Médiaszolgáltatást Támogató és Vagyonkezelő Alap vezérigazgatóját, amely a közmédiumok vagyona, munkavállalói és archívuma fölött rendelkezik, szintén a Médiatanács elnöke jelöli és hívja vissza. A közmédia finanszírozásáról döntő Közszolgálati Költségvetési Tanácsban nemcsak a Közszolgálati Testület, hanem már a Közszolgálati Kuratórium sem kap képviseletet. Piramisszerű modell, ha egyáltalán valamihez, a hadsereg struktúrájához sokkal jobban hasonlít, mint a sajtószabadság érvényesítésének intézményi oldalához. Kimondani is fölösleges, hogy az alkotmánybírósági gyakorlat szerint mindez teljesen elfogadhatatlan lenne. Aligha lehet amellett érvelni, hogy a magyar médiatörvények elfogadásakor, illetve még azelőtt nem lehetett a demokráciára, az autonómiák felszámolására leselkedő veszélyeket előre látni. Valójában ugyanis a helyzet teljesen világos volt. Aki tisztán akart látni, megtehette. 2010. június 23-án az Európai Újságíró Szövetség (EEFJ) tiltakozó nyilatkozatot adott ki az új magyar médiatörvénnyel kapcsolatban, amely szerintük ,visszafordítaná az időt" a sajtószabadság tekintetében Magyarországon." , A magyar 1 Fédération internationale des journalistes: , European Journalists Reject the new Hungarian Media Bill and Call for New Talks". ifj.org, 2010. június 23. https://www.ifj.org/fr/salle-depresse/nouvelles/detail/articleleuropean-journalists-reject-the-new-hungarian-media-billand-call-for-new-talks.html (A szerzö forditäsa.) + 329 +