képest), (b) a csoportra vonatkozó negatív kijelentések pontos tartalma (különö¬
sen az, hogy milyen mértékben közvetít a csoport egészével kapcsolatos negatív
sztereotípiákat, és hogy mi a kérdéses sztereotípia specifikus tartalma), és (c) a
kijelentések formája és kontextusa, a kijelentésekkel elért kör (ami függ attól, hogy
hol és hogyan tették a kérdéses kijelentéseket), a kijelentést tevő személy pozíciója
és státusza, és az, hogy a kijelentések milyen valószínűséggel érinthették a csoport
identitásának és méltóságának magját. Nem mondható, hogy ezek közül bármelyik
elsőbbséget élvez; mindezen szempontok összesített értékelése vezethet annak az el¬
dontéséhez, hogy a kijelentések elérték-e azt a »meghatdrozott mértéket«, amelyet
az Aksu-itelet [...] megkovetel, és hogy ennek alapján a 8. cikk alkalmazható-e. Az
ügyek általános kontextusa — különös tekintettel a kijelentések elhangzásának ide¬
jén uralkodó társadalmi és politikai klímára — szintén fontos szempontot jelent."
Ezen elveket alkalmazva az EJEB megállapította, hogy a kérdéses kijelentések
kellőképpen súlyosak voltak ahhoz, hogy a bolgár zsidó és roma közösségek, vala¬
mint tagjaik identitását és önbecsülését aláássák, negatívan befolyásolják, ezért a 8.
cikkes védelem megillette a panaszosokat. A zsidó panaszosok kapcsán figyelembe
vette, hogy történelmi üldöztetésük folytán sérülékeny kisebbségnek tekintendők,
valamint hogy a holokauszttagadás egyértelműen a zsidó közösség elleni antisze¬
mita támadást jelent, faji gyűlöletkeltésre irányul." A roma panaszosok ügyében
az EJEB a roma kisebbség hátrányos helyzetére és sérülékeny voltára, a kijelentések
szisztematikus jellegére és rendkívüli szélsőségességére, a számos különböző kom¬
munikációs csatorna és a választási kampányban való kommunikáció miatti széles
elérésre és Siderov kiemelt közéleti szerepére hivatkozott mint olyan tényezőkre,
amelyek bizonyossá tették, hogy a kijelentések hatása elérte a magánélet védelmét
szükségessé tevő , meghatározott mértéket".
Milyen jelentősége van ennek a hazai helyzet szempontjából? Végignézve a
szempontrendszeren egyértelműen megállapítható, hogy több, a hazai szabályo¬
zásból kihagyott csoport tagjait egyértelműen megilletné a 8. cikkes védelem a
strasbourgi fórum előtt. Kövér Lászlónak az LMBTOI-örökbefogadást a pedofíli¬
ához hasonlító, a , homoszexuálisok" egyenrangúságát tagadó nyilatkozata például
bizonyosan elérné a súlyosság azon fokát, amely mellett az EJEB megállapíthatónak
tartja a magánélethez fűződő jog sérelmét, hiszen kiemelt közéleti pozícióban
lévő, ekként jelentős véleményformáló képességgel bíró személy tett a társadalom
egészéhez képest kisebbségben lévő, sérülékeny, a történelem folyamán súlyosan
megbélyegzett csoportra rendkívül negatív sztereotípiákat (pedofília, alsóbbren¬
dűség) közvetítő kijelentéseket.